Gondoltál már arra, hogy mielőtt gyermeked megtanul beszélni, mennyi mindent  nem tud megosztani veled?

Ez a csomag ebben segít neked. Nyiss ablakot kisbabád gondolatai felé – baba jelbeszéddel!

MIÉRT JÓ NEKED?

• Mert könnyebben megértheted, miért sírvagy hisztizik a gyermeked
• Mert e korai, közös kommunikációs forma általerősödik a szülő-gyermek kapcsolat
• Mert remek elfoglaltság a babával közösen, s közben a kommunikációja is fejlődik
• Mert a jelek tanulása és tanítása szórakoztató– szülőnek és gyermeknek egyaránt
• Mert a foglalkozásokon találkozhatsz más anyukákkal, és tapasztalatokat cserélhettek, beszélgethettek

 MIÉRT JÓ A BABÁNAK?

• Mert idővel kevesebb lesz a hiszti, és csökken a frusztráció
• Mert már szavak nélkül is ki tudja fejezni magát
• Korán elindítja a kommunikációfolyamatát
• Mert nő az önbizalma, és nyitottabb lesz a világ felé
• Fejleszti az asszociációs készséget, ezáltal segíti a beszédfejlődést
• Szorosabbá, tartalmasabbá teszi az anya-gyermek kapcsolatot 

1. Babajelbeszéd - hatékony kommunikáció már a beszéd előtt könyv

• Megérted belőle a módszer alapjait.
• Megtanulsz úgy figyelni babádra, hogy felismerd a jelzéseit.
• Megérted belőle a hátteret, hogyan és miért működik minden gyermeknél a módszer.
• Megtanulod, hogyan vágj bele, és miként folytasd a jelek bevezetését a mindennapokban.

 Nincs tele tudományos szövegekkel …

… annál több gyakorlati tanáccsal!

Biztosíthatlak, hogy nem a sarokban fogja végezni…

… azonnal bele akarsz majd vágni a gyakorlati részbe!

 Tartalomjegyzék:

1 fejezet: Kinek és miért érdemes tanulni a babajelbeszéd módszerét

2. fejezet: Történeti áttekintés és a babajelek tudományos szemszögből

3. fejezet: A 15 leggyakrabban feltett kérdés a babajelekkel kapcsolatban

4. fejezet: Tévhitek a módszerről

5. fejezet: Tippek és tanácsok – mit, hogyan, mikor?

6 fejezet: 70 jelből áll képe babajel szótár részletes leírással. 7 téma legfontosabb babajelei

 A könyv első része olvasmányos a második felében pedig egy 70 babajelet tartalmazó SZÓTÁR kapott helyet – minden jelnél grafikus ábrázolással és szöveges leírással.

 Miért jó döntés megvásárolni?

• Gyakori kérdések a babajelbeszédről
• Szülők véleménye, miben segítette az ő életüket a babajelbeszéd
• Módszertani útmutató – hogyan kezdd el, hogyan folytasd
• 70 jeles képes szótár, leírásokkal, a kezdeti jelek elsajátításához
• Vidám, színes illusztrációk
• Erős, vastag lapok, hogy babád is veled együtt lapozhassa! (nem szakadnak könnyen a lapok)

2. LAPOZGATÓ – jelkártya gyűjtemény egy könyvben összefűzve!

Végre a babáddal közösen gyakorolhatsz ebből a színes, vidám babajel szótárból!

A Lapozgató vidám, képes szótár a babajelbeszéd tanulásához, és játékos fejlesztéshez egészen az óvodás kor végéig. A babajelek gyakorlása után gyermekünkkel akár a szavak kiejtését, majd olvasását is gyakorolhatjuk a Lapozgató segítségével.

A Lapozgató használata fejleszti többek közt az asszociációt, a beszédtanulás folyamatát, a beszédértést, a kommunikációt, a vizuális figyelmet, az emlékezetet.

• Vidám, képes szótár a leggyakoribb 36 jellel.
• Benne tanácsok a Lapozgató legsikeresebb használatához.
• 36 kézjel – 36 ábra – 36 szó.
• Vastag, fóliázott lapok – kifejezetten a babádnak.
• Használata fejleszti többek közt az asszociációt, emlékezetet, figyelmet, nyelvi készségeket.
• Óvodás korig használható, szavak olvasásához is.

 Védőnők, logopédusok, szakemberek ajánlásával.

Nézd meg a videót: itt!

"A baba-szülő kötődés mindennél többet ér."

Minden szülő vágya, hogy megértse kisbabája jelzéseit. Kívánom, hogy ez a könyvcsomag segítséget nyújtson a családnak.

Kisbabád még nem beszél?

Édesanyaként szeretnéd őt minél jobban megérteni?

Tanuld meg könnyebben megérteni őt!

Tanítsd meg arra, hogyan fejezhetni ki gondolatait,

szükségleteit!

Milyen jeleket használnak a babák? 

Minden anya vágya, hogy megértse kisbabája jelzéseit. A te babád is jelez: hangján kívül nonverbális jelzésekkel, testével, gesztusaival.

A csecsemő a síráson kívül testbeszédével, mozdulatokkal, mimikával kommunikál. Például: kinyújtott karok, fejrázás, bólogatás, integetés, tapsolás, rámutatás. Ahogy növekszik, a visszajelzések hatására egyre tudatosabbak ezek, így környezete egyre jobban megérti őt.

A beszéd kialakulását megelőzi a belső kommunikatív gondolkodás, így  jelekkel korábban képes kifejezni igényeit, érzéseit, gondolatait még az a kisgyermek is, aki korán kezd el beszélni.

Mik a tanult jelek, babajelek?

A babák ösztönös jelzéseit a tanult jelek követik. Az ezekkel való kommunikációt te is profi szintre tudod fejleszteni babáddal! Ha a beszéd mellé babajeleket alkalmazol.

Mégis hogyan kell ezt elképzelni?

Nézd meg ezt a videót, melyben belepillanthatsz egy foglalkozásba, és Regina édesanyja elmeséli, ők hogyan alkalmazták a babajeleket., és mennyivel könnyebben megértette így, mit szeretne a kislány!

Az egyetlen magyar  könyv a babák jelbeszédéről 

Nyéki Márta: Babajelbeszéd – hatékony kommunikáció már a beszéd előtt 

MEGNÉZEM A KÖNYVET és az oktatási csomagot

Ezekre kapsz választ a könyvből: 

ÉRDEKEL A KÖNYV
MEGNÉZEM!

 Egyéb kiadványok a témában: itt!

"Milyen jó lenne tudni a varázsszót, ha tanácstalanul állunk egy bevásárlóközpontban a földön fetrengő kétéves mellett, vagy másfél éves csemeténk harmadjára dobja ki a tányérból a vajas kiflit… Az egészen kicsi gyerekek neveléséről alig beszélünk, a nevelési problémák kapcsán inkább a kamaszkor viszi a prímet. A kisbabák és tipegők fegyelmezése amúgy is mintha szentségtörésnek tűnne, pedig éppen úgy feszegetik a határokat, mint a tinédzserek, és kiszámíthatatlan viselkedésben sem maradnak el mögöttük. Mindazonáltal az ilyen apró gyerekek fegyelmezését az teszi még nehezebbé, hogy mi nem folytathatunk velük bonyolult beszélgetéseket, ők pedig egyes helyzetekben még a szülőknél is nehezebben tudják megőrizni nyugalmukat: hisztirohamok, kontrollálatlan dühkitörések gyötrik őket.

A szerző, Janet Lansbury a 80-as években gyermekszínészkedett, majd rövid modellkarrier után férjhez ment és gyerekeket szült. A 90-es években részt vett a Resources for Infant Educarers (RIE), Magda Gerber non-profit alapítványának kurzusain, majd a szervezet egyik trénere lett. (A módszer „anyamestere” egyébként magyar származású, a Sorbonne-on végzett, Lóczy-intézetben dolgozott, Pikler Emmi szárnyai alatt.) Janet Lansbury Magda Gerber tanítványának vallja magát, a könyv során az ő tanításaira hivatkozik, amelyek lényege, hogy a kisgyermeket az individuumnak járó tisztelettel kell kezelni, nem idomítandó állatként tekinteni rá.

Viszont „a fegyelem hiánya nem kedvesség, hanem elhanyagolás” – idézi a szerző Magda Gerbert, tehát a tisztelet és a figyelem mellett világos határokat kell felrajzolni a gyerekek számára, hogy biztonságban érezhessék magukat a családban. A napirend és a szabályok betartása kiszámíthatóvá teszi a kisgyermek életét. Nem várható el tőle, hogy képes legyen olyan dolgokhoz alkalmazkodni, amelyeket a felnőttek is nehezen viselnek, és csupán a koruk révén magukra vett viselkedési panelek révén képesek megtartani a nyugalmukat. A szülő számára zavaró viselkedéssel a gyerekek mindig olyasvalamit jeleznek, amit a szülő orvosolni tud, amennyiben „olvas a sorok között”.

Miközben a szülők mutatják határozottságukat és megőrzik nyugalmukat, a gyermeknek meg kell adniuk az érzelmek kifejezésének szabadságát, a szülői szeretetünket pedig nem szabad feltételekhez kötni. Ezeket a tanácsokat sokszor hallottuk már. Janet Lansbury azonban sok konkrét példával szolgál saját szülői és tréneri tapasztalatainak tárházából, hogy hogyan alkalmazhatjuk ezeket a gyermeknevelési elveket a kicsi gyerekek nevelése kapcsán felmerülő problémákhoz (verekedés, sírógörcs, hiszti, indulatos beszéd, ellenkezés, feleselés, testvérkonfliktus, étkezési nehézségek). És akár hisszük, akár nem: megtanítja majd a varázsszavakat és „varázscselekedeteket”, amelyekkel valódi hatás érhető el…"

Forrás: jaffa.hu

Ha a fenti könyv felkeltette a figyelmedet kattints az alábbi képre és bővebb infóz találsz a könyvről (akár ingyenes kiszállítással):

Dr. Csorbák Tamás beszél a csecsemő és a szülő kapcsolatáról. Rengeteg hasznos információt megtudhatunk belőle, nem mellesleg nagyon jó látni, hogy egy édesapa ennyire átérzi, megérti a nőt, az édesanyát, és a baba-mama kapcsolatot.

Amennyiben még többet szeretnél tudni a témáról, figyelmedbe ajánlom az alábbi könyveket (kattints a képre):

A te gyerkőcöd "kézzel-lábbal" eszik, vagy kizárólag kiskanállal engeded? Hogy mi köze van az evésnek, ivásnak a beszéd alakulásához?

Dr. Molnár Szilvia írásából igen érdekes részleteket tudhattok meg. Érdemes elolvasni, ha kíváncsi vagy, hogyan tudod segíteni a babád beszédfejlődését az evéssel, ivással kapcsolatban.

"A presszókávés üvegpohár esete a logopédiával 

A beszéd az evéssel kezdődik

Az első érzékszerv, amelyet a baba akarttal használ, a szája. A látás és a hallás akaratlanul történik vele. De a szándékolt megismerés első otthona a száj: mindent a szájához emel, letapogatja, kóstolgatja. Az a jó, ha ezt hagyjuk. Ha állandóan az a reakció, hogy „fúj, koszos”, akkor elmegy tőle a kedve és egy nagyon fontos korai tapasztalatszerzéstől esik el. Igyekezzünk inkább olyan környezetet teremteni, hogy ezt elkerüljük. Hadd vegyen a szájába minél többféle anyagú és formájú játékot, dolgot. Lehet az egy ártalmatlan fakanál, vagy egy tisztára mosott, kis fedő a konyhából, egy műanyag pohár, kanál, gyakran mosott rongyok, fajátékok, műanyag lapozgatók. Az már az anyai idegrendszertől függ, hogy a kertben, játszótéren mit engedünk meg neki kóstolni. Mert fog. Ott is.

A pohárból ivásra azért jó nagyon korán, már csecsemőkorban megtanítani a gyermeket, mert amellett hogy rengeteg költséget megspórolunk vele, megszokja a gyermek a helyes nyelési technikát (a nyelvhát feldomborítását), ami elengedhetetlen a beszédhangok produkciójához. A nyelvlökéses nyelést (vagyis a nyelvheggyel való hátralökést) alkalmazó gyermekek se enni, se beszélni nem tudnak rendesen, és speciális terápiára szorulnak. Érdemes ezt megelőzni a helytelen étkezési szokások minél előbbi felszámolásával: a kizárólag pürésített ételek fogyasztásával, az állandó cumizással és a szoptatási korszak utáni cumisüvegből etetéssel.

2. Amint képes a gyermek kézzel fogni és szilárd ételt fogyasztani – ami akadályozatlan fejlődés esetén akár már tíz hónapos kortól lehetséges –, adjunk a kezébe ártalmatlan rágcsálnivalókat: a legjobbak a könnyen porladó és pépesedő ételek, mint például a kifli és az alma. Egy éves korára teljesen elhagyható a pürésített ételek kategóriája, és jöhet a kis darabos ételek korszaka: a villával szétnyomott krumpli és apró kockákra vágott husi.

Ami a beszéd szempontjából fontos, az egyrészről az ízlelés mint tapasztalatszerzés, az ajkakkal és a nyelvvel történő érzékelés, az ízek, formák, halmazállapotok megkülönböztetése; másrészről pedig a szájizmok dolgoztatása. Ha csak pürét kap a gyermek, nem tanul meg rágni, és gyengék lesznek a szájizmok a beszédhez is. Ha csak pürét kap a gyermek, ellustul ez az érzékszerve, és nem tudja majd szépen artikulálni a hangokat, mert nem elég mozgékonyak az ajkak és a nyelv. A pürével nincs sok feladat, azt csak nyelni kell, de a szilárd falatot forgatni kell a szájában, ide-oda tologatni, fogakkal megőrölni, nyelvvel összenyomni stb.

Van egy kisfiú az óvodámban, aki élénken kommunikál, imád beszélni, fantasztikus történeteket talál ki nem létező kistestvérével közös kalandjaikról, de nagyjából ennél többet nem is értek meg az egészből, annyira artikulálatlanul ejti a hangokat. Kérdeztem, jár-e logopédushoz, jár. Hm. És mit eszik, jött a következő kérdés. Mert az óvodában alig valamit, azt is órákig. Megfigyeltem: nem rág, inkább nyammog, a leves soha nem fogy el, a zöldségek és a saláta tőle ott fonnyadhat évekig a tányérján, a tejbegríz viszont gyorsan lecsúszik. Aztán kiderült, hogy amikor az édesanyja érte jön, akkor a kisfiú azonnal a mamája táskájához rohan, mert abban lapul a cumisüveg a finom meleg-cukros tejjel. A kisfiú öt éves. Tavaly nyár elején ültünk le a mamájával beszélni az szilárd ételek bevezetéséről. Azóta sokat tisztult a kisfiú beszéde, láthatóan rág, és noha még unszolni kell, és a mamája táskájában is lapul mindig egy pizzaszelet, az otthoni egészséges étkezéséről már nem tudunk gondoskodni. Azóta viszont megértem a történeteit, és mivel közben ötéves lett, végre a karmaim közé kaparintottam fejlesztésre.

3. Aztán jön a kanál korszaka. Sok szülő tanítja meg gyermekét már egészen kicsi korban kanállal enni, ami nagyon jó dolog, mert fejleszti a kézügyességet (étel kikanalazása a tálból) és a térbeli tájékozódást (szájba történő bevezetése, mondjuk, az orr helyett). De semmiképpen ne hagyjuk el a kézzel evést. Sőt, két éves kortól kifejezetten hasznos bevezetni napi egy játékos étkezést, ahol nyelvvel kell felszedni a tányérból a csokigolyót, vagy szívószállal kivenni a dobozból, és egyenként a tányérra rakni, majd onnan kifújni, és egyáltalán: szívószállal inni, italba buborékot fújni. Tudom, hogy maszatol asztalt, terítőt és gyereket, és játszásba fullad az evés, de megint csak rajtunk múlik, hogy ezt hogyan vezetjük be. Állandóan mindenhol, vagy egy adott időpontban és szűk családi körben. Ezek a játékos evésgyakorlatok a beszédfejlődést segítik, a szép artikulációt, tudatosítják és ügyesítik az ajkak és a nyelv mozgását. Amúgy nem biztos, hogy a gyermeknek kedve van együttműködni a beszédfejlesztésben, és a „Gyere, kicsim, gyakoroljuk azt a nyomorult S-t” mondattól valószínűleg a másik irányba fog futni – joggal. De melyik gyermek mondott már nemet egy kis csokigolyóevésre? Amely nyilván helyettesíthető mézes felfújt biotönkölyszemekkel is, ha azt akarjuk, a lényeg, hogy evéssel erősítse a beszédszerveit.

És végül egy nagyon fontos összefüggés az evési szokások és a beszédfejlődés között, amely leginkább a társas viselkedést szabályozza és a gyermek nyitottságát készíti elő a kommunikációra.

Mindenképpen kerüljük az evést tévénézés közben (teljesen más ügy a pattogatott kukorica családi mozizáskor), valamint a kiskanállal rohangálást a játszó gyermek után – ez senkinek sem jó, de legkevésbé a gyermeknek, mert elrontja evési szokásait, és hátráltatja beszédfejlődését (hogy a többi rossz szokás kialakításáról már ne is beszéljünk).

Ehelyett üljön le az egész család az asztalhoz minden nap legalább egyszer, és hétvégén többször is. A családi étkezések fontos rituálék, ám a legkevésbé az evésről szólnak. A közös étkezés lehetőség a kommunikációra, az a hely és az az idő, ahol mindenkire figyelnek, amikor mindenkit meghallgatnak. Ha az ilyen alkalmak a gyermek életében rendszeressé válnak, akkor a gyermek beszédfejlődése látványosan és garantáltan megugrik, az egészséges étkezési szokásokat pedig egyszerűen csomagban kapjuk vele, nem kell külön dolgozni rajta. " 

Forrás: logopedusbecsben.blogspot.hu

Ha a gyermeked mind a mai napig éjjel felébred sírva és te kedves szülő már hulla fáradt vagy akkor az alábbi cikk neked szól. Van kiút!  Elizabeth Pantley nevelési tanácsadó szerint elérhetjük, hogy a gyerekünk végigaludja az éjszakát.Íme néhány hasznos praktika:

"Hagyd sírni, zárd rá az ajtót, ne engedd, hogy manipuláljon! Ezekkel a remek tanácsokkal tele a padlás. Aki pedig gond nélkül betartja, egyéb gaztettekre is képes lehet. Létezik más út is.

Bookline januári  felmérésében ez a második legolvasottabb könyv most Magyarországon!

"Ritkán szerzi meg gyerekkönyv az első három hely egyikét, ez Carl-Johan Forssén Ehrlin Aludj el szépen, Bendegúz! című könyvének most sikerült. A mesekönyv már megjelenése óta a legjobbak között található, 78 napja szerepel a Bookline listáján. Sikerét annak köszönheti, hogy leírása szerint bárkit elaltat, és az altatással járó, fárasztó küzdelmeket szeretetteljes, családi szertartássá változtatja. "

Séllei Lilla cikke 2015 novemberről a vous.hu oldalról, melyben Vida Ágnes gyermekekkel foglalkozó pszichológus és Nyéki Márta válaszoltunk a felmerülő kérdésekre. Fogadjátok szeretettel!

Akárcsak minden mást, a gyerekek beszélni is a szülők leutánzásával tanulnak meg. Helyes-e tehát, ha gügyögünk, vagy ezzel végleg elronthatunk mindent? Szakértőkkel erre keressük a választ.

Pont a napokban láttam a Szex és New York azon részét, amikor Miranda babát vár, de sem a bababulin, sem a szülőszobán nem engedi a babás gügyögést. Vannak szülők, akik elutasítják, és ügyelnek arra, hogy semmiképpen se gügyögjenek a gyerekükhöz, míg mások szerint nincs ezzel semmi baj.

Vida Ágnes babapszichológust és Nyéki Márta babajelbeszéd-oktatót kérdeztük a témáról, miközben megpróbáltunk utánajárni, mi a jobb: ha gügyögünk vagy sem?

Nem meglepő, hogy a csecsemőkori hallásszűrésre nagy gondot kell fordítani, hiszen az emberek közötti legfőbb kommunikációs eszköz a beszéd, ami a folyamatosan hallott beszéd során alakul ki. Az újszülött már a szülőszobán felsír, ezzel a hangadással jelzi, ha problémája van.

Vida Ágnes babapszichológus figyelmeztet, a kommunikációt már a születés előtt el kell kezdeni:

Beszélgetni már a magzati korban kell a babával, csecsemőkorban könnyebben megnyugszanak az anya hangjára azok a babák, akik a magzati korból ismerik az édesanyjuk hangját.

Születés után az első hónap végére a hangok tárháza szélesedik, és már nem csak rosszkedvét fejezi ki hangokkal. A gőgicsélés az első próbálkozás, amit olyan három hónapos korban a gagyogás vált fel, ez igazából tréning a későbbi izommozdulatokhoz.

A gőgicsélés és a gagyogás között a legnagyobb különbség az, hogy utóbbiban csak a gyerek anyanyelvében használt hangok vannak jelen.

Természetesen a beszélgetést a születés után is folytatni kell. Nem gügyögni kell, hanem beszélgetni, lehet mesét mondani, énekelni, mondókákat mondani, ezek nemcsak a nyelvi készségeket fejlesztik, de nyugodtabbá is teszik a babák. A ritmikus hangzás például az altatás során is megnyugtatja a babát,
3-4 hónapos kortól pedig már az ölbéli játékokat, a rendszeres mondókázást is nagyon élvezik” – mondta Vida Ágnes, és hozzáteszi, ezekkel a játékokkal a baba-mama közötti kötődést is erősíthetjük.

Az első szavakra egészen egyéves korig várni kell, de a gyerekek már sokkal hamarabb megértik a hozzájuk intézett beszédet.

Emlékszem, amikor a kisfiam megszületett, rengeteget álmodtam éjszaka arról, hogy beszél hozzám – ezzel, gondolom, sok más szülő is így van.

A gyermek olyan módon sajátítja el a beszélt nyelvet, amilyen mintát lát és hall maga előtt. Én mindenképpen azt javaslom, hogy a gyermekkel tisztán, érthetően és lehetőleg választékosan beszéljünk. (Ny. Márta)

A fejlődést természetesen hátráltathatják olyan tényezők is, mint a hallássérülés vagy szájpadhasadék. Érdemes már szoptatáskor figyelni, mert a szopási nehézségek utalhatnak későbbi problémákra.

Az én kisfiamnak például szopási nehézsége volt, a túl hosszú nyelvféke miatt nem tudott rendesen vákuumot képezni. Szerencsére az első otthon töltött héten kiszúrta a problémát a védőnő, egy szakorvos felcsippentette a nyelvét, és azóta sincs semmi baj. Ellenben ismerek olyan gyereket, akinél a hosszú nyelvféket nem szűrték ki kisbabakorban, és cseperedve beszédhibával küzdött emiatt.

Babajelbeszéd

Amikor a babák beszédfejlődésével foglalkozunk, nem mehetünk el szó nélkül a mostanában egyre népszerűbb babajelbeszéd mellett, amit ma már szakmai oktatók segítségével sajátíthatnak el az ez iránt érdeklődő szülők. A számomra teljesen ismeretlen babajelbeszédről Nyéki Mártával, a Mesélő Jelek Babajelbeszéd Program szakmai vezetőjével beszélgettem.

A babajelbeszéd egy ösztönösen és természetes módon is működő része a kommunikációnak, a babák születésüktől fogva kommunikálnak testbeszéddel, mozdulatokkal, gesztusokkal, kézjelekkel.

Minden baba és anya közt kialakulnak egyezményes jelzések: dörzsöli a szemét, ha álmos; felfelé nyújtja kezeit, ha azt szeretné, vegyük fel; tapsol, ha örül valaminek.

„A babajelekkel semmi szokatlant nem szeretnénk bevinni a családok életébe, csupán ezeket a már működő jelzéseket kiegészíteni még több babajellel – mondta Nyéki Márta, és hozzátette: – A beszélt és jelelt kommunikáció végig egymás mellett állnak, hiszen a jeltanulással segítjük a beszédfolyamat elsajátítását, szókincset bővítünk, és mivel nagyon sokszor kimondjuk a szót a jel mellé, ezzel is gyorsíthatjuk a folyamatot.”

A babajelbeszéd abban az időszakban lesz a legnagyobb hasznukra a szülőknek és a csemetéknek egyaránt, amikor a kisgyermeknek egyéves kora körül már rengeteg mondanivalója lenne, de az ujjal rámutatás már kevésnek bizonyul arra, hogy kifejezze magát – ezt Vida Ágnes is megerősítette: „Az egyre fejlődő akarattal rendelkező baba számára sokszor okoz feszültséget, hogy nem tudja megértetni magát, és vannak olyan anyák, akik számára nehézséget okoz, hogy nem képesek minden helyzetben megérteni a gyermekük szándékait. Nekik ez sokat segíthet.”

Ma már nemcsak tanfolyamokon, hanem a 2014-ben megjelent, Babajelbeszéd – hatékony kommunikáció című könyvvel, DVD és jelkártyás könyvecske, a Lapozgató segítségével is elsajátíthatjuk a babajelbeszédet.

Mikor forduljunk szakemberhez?

„A következő helyzetekben kell mindenképpen segítséget kérni: ha a baba féléves koráig egyáltalán nem kezd el kísérletezni, játszani a hangjával, gügyögni. Ha korábban gügyögött, játszott a hangjával, de azt abbahagyta, vagy sikítozásba, visítozásba csapott át. Ha a baba az életkor előrehaladtával nem képes egyre jobban kifejezni magát – többféle sírással, gesztusokkal, mimikával, babanyelven –, nem észlelünk fejlődést.

Ha a baba nem reagál a hangokra, három hónapos kora után nem fordul oda, ha a nevén szólítják, vagy ha a háta mögül hirtelen hangot hallatunk, például tapsolunk.

Ha a darabos ételeket még egyéves korában sem hajlandó (legalább 1-2 félét) megrágni, ez az arcizom gyengeségére utalhat, amire természetesen a beszédfejlődéshez szükség van” – tudtuk meg Vida Ágnestől.

......................................................................................................................

Ha a téma felkeltete figyelmedet érdemes az alábbi kiadványokat megnézni:

Vida Ágnes abapszichológust könyvét ajánlom figyelmedbe: Babapszichológia - Lélek, viselkedés, fejlődés kétéves korig

Így érthetem meg babámat egyszerűen! - Babajelbeszéd -kiegyensúlyozottabb, boldogabb baba és anya