Heti filmajánló - Mi lenne, ha...

Rövid leírás:

Mi lenne ha ... Isten adna egy második esélyt és helyrehozhatnád életedben azt amit elmulasztottál? Ben Walker sok évvel ezelőtt főiskolai barátnőjét egy jó állás miatt elhagyta. Van most egy nagyon szép menyasszonya akinek igen magas igényei vannak, igen anyagias. Egy angyal meglátogatja meg Bent, és megmutatja neki, hogyan nézne ki az élete, ha a múltban nem azt a döntést hozza, és a jól fizető állás helyett az iskolai barátnőjét választja. Ben látja az álomvilágban saját magát, mint a gyülekezetben hirdeti Isten igéjét, két gyönyörű lányát és feleségét...

https://www.youtube.com/watch?v=OBvxE-3B52Y

Forrás: Dreamstime

Csak akiről leperegnek az esőcseppek, csak az tudhatja, hogy meg is lehet száradni. 

Bizony, az élet játék is. És van, amit nem szabad mélyre engedni és mellre szívni. Milyen jól vannak tervezve a madarak, akiknek repülni kell, hogy tolluk egy-kettőre lepergeti a vizet, és máris szállhatnak föl a magasba. Fel-fel az égre. 

Nem akkor érzed jól magad, ha röpülsz, ha szabad vagy?... Nos, akkor tanulj meg könnyen felejteni minden sérelmet, bosszúságot, fájdalmat, szomorúságot! Hosszú az út még! Menj tovább, és ne akarj semmit se görcsösen, csak játsszál! Miért ne nevetnél néha gyakrabban olyasmin is, ami másokat lever? Miért ne táncolnál többet?Miért ne mosolyognál többet, őszintén? Laza lelki tartás, tanácsolta magának az a nagy író, akiről a fenti mondás is szól, és akiről leperegtek az esőcseppek. 

Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok/muller-peter/20160603-muller-peter-ez-elengedesrol-a-lazasagrol-konnyedsegrol-tanulasrol-irta-eheti-utravalojat.html

Ma újholdra ébredtünk. Az újhold az új kezdetekről és az új dolgok befogadásáról is szól. Néhány kérdés ami segíthet mára ebben:

1. Mi az a terület, amire rá se merek nézni az életemben? (Mert félek attól, mit hozhat fel...)
2. Mi az, amire már ránéztem, de elutasítom és ezzel kizárom az életemből?
3. Mi az, amit már nem zárok ki, de nem vagyok hajlandó rá? ( Hajlandónak lenni valamire nem jelenti azt, hogy választani is kell...)
4. Mi az, amit ha hajlandó lennék befogadni, megváltozna minden?
5. Mi az, amit, ha választanék, megváltozna minden?

+1. Mi a könnyű nekem ma? Ami könnyű ma nekem, az igaz ma nekem. :)

Gyönyörű felismerések születhetnek ezekből a kérdésekből, ha merünk magunkkal őszinték lenni. És hatalmas tér nyílhat általuk... Aki szeret nagy játszótéren játszani, sok lehetőség között, azoknak különösen ajánlom. :)
Csodás napot!

Forrás: https://www.facebook.com/andrea.horompo?fref=photo

A TEDxYouthBudapest Konferencián tartott előadásodban azt állítottad, hogy a meditáció boldogabbá, teljesebbé teszi az életet. Hogyan hat ez a csodaszer?

A meditáció nem úgy hat, mint egy orvosság. Az a trükkje, és az benne a szép – meg a nehéz is egyszerre – hogy nem egy bogyóról van szó, amit beveszel, és egy csapásra megváltozik minden. A meditáció jótékony hatása abban tükröződik, hogy beépítesz egyfajta rendszerességet az életedbe. Ha minden nap szánsz magadra 10 percet, akkor a meditáció, akár egy vízbe dobott kavics, elkezd hatni az életed több területére.

Hogy lehet rendszeressé tenni?

El lehet kezdeni akár önállóan, otthon is. Rengeteg alkalmazás van, ilyen például a Headspace, amelyet egyébként az az Andy Puddicombe fejlesztett, akinek a mindfulnessről szoló TED előadása, az egyik legnézetebb TED talk az egész világon. Visszatérve: a rendszeresség nagyon fontos, napi 10 perc bőven elég. De a hatékonyságot persze jelentősen megnöveli, ha valaki egy képzés formájában sajátítja el a technikákat.

Hol van erre lehetőség?

Ha valaki tudományosan megalapozott, pszichológusok illetve orvosok által oktatott relaxációt, meditációt szeretne tanulni csoportosan, akkor a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület képzéseit, esetleg az MBSR tanfolyamait keresse. Ha egyéni terápiaként szeretné megtanulni, akkor olyan orvos vagy pszichológust keressen fel, aki elvégezte a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület 5 és fél éves módszerspecifikus képzését.

Segíts, kérlek nekünk és az olvasóinak eligazodni a fogalmak és módszerek útvesztőjében. Szimbólumterápia, mindfullness, meditáció, relaxáció, autogén tréning, imagináció… Kezdünk összezavarodni.

A mindfulness egy állapot, a tudatos jelenlét állapota, amikor képesek vagyunk egy valamire odairányítani a figyelmünket és azt ott is tudjuk tartani. A meditáció egy olyan gyakorlat, amikor a gondolatainkat egy valamire összpontosítjuk, ami lehet a légzésünk, egy mantra vagy akár az óra kattogása. A meditációval lehet legkönnyebben elérni a mindful állapotot. A relaxáció, az bármilyen olyan tevékenység, amit azért csinálok, mert jól esik és nem azért, mert kell. Az autogén tréning vagy az úgynevezett mindfulness based stress reduction (MBSR) olyan relaxációs eljárások, melyeket arra találtak ki, hogy a nyugati ember eljuthasson egy olyan meditatív állapotba, amikor a szervezete egészségesen működik és feltöltődik. A szimbólumterápia egy magyar pszichoterápiás módszer, melyet Dr. Koronkai Bertalan, Dr. Csirszka Jánosés Dr. Szőnyi Magda alkottak meg, és amely módszer a belső képeinkkel való munkát jelenti terápiás, illetve önismereti jelleggel. Nemrég egyébként mi is írtunk egy alapos összefoglalót ezekről a módszerekről, ha valakit még részletesebben érdekel a téma, érdemes azt is elolvasni.

És mi a helyzet a hipnózissal? Miben különbözik – ha különbözik egyáltalán – a hipnotizált és a meditatív állapot, vagy egy hipnoterápia és egy szimbólumterápia? A tudatalattit „piszkáljuk meg” így is, úgy is, nem?

A hipnózis és a meditáció közötti nagyon nagy különbség, hogy a hipnózis az mindig vezetett, szemben a meditációval. Ez azért fontos, mert

hatalmas különbség van a között, amikor a magad erejéből változol, ahhoz képest, amikor valaki segít megváltoztatni téged.

Utóbbi esetben gyakran csak egy tünetváltás a kezelés eredménye, az eredeti probléma megszűnik ugyan, de a helyére másik jön. Ezt egyébként éppen egy hipnoterapeuta, egy bizonyos Johannes Heinrich Schultzfigyelte meg, és ezt a tapasztalatot felhasználva alkotta meg az autogén tréning módszerét. Ha szimbolikusan akarnám megfogalmazni: a tudatalattid leges legmélyén lévő manó csak akkor hiszi el, hogy Te magad képes vagy megváltozni és elérni bármit, ha a Te saját hangodat hallja és nem másét. Ellenkező esetben azt gondolja, hogy szép szép ez a változás, de nem te hoztad létre, annyira azért nem vagy erős….

A társadalom állapotát jól reprezentálja az a közeg, nevezetesen az egészségügy, ahol, neked mentősként, orvostanhallgatóként azért már volt szerencséd megfordulni. Ha valahol, akkor ezen a területen óriási szükség lenne a meditáció módszerére és annak jótékony hatásaira, nem?

Nehéz ügy ez. Összetett a probléma. Az egészségügyben dolgozók annyi és akkora pszichés terhelésnek vannak kitéve, olyan dolgokat látunk, ami abszolút megviseli az embert. Egy idő után óhatatlanul kiégsz. A legtöbb orvos és mentős nem véletlen, hogy elzárkózik, falakat épít. Pokróc doktorok vannak, akik a sok stressz és trauma okozta feszültséget nem tudják hol kiereszteni. A társadalom meg úgy van vele, hogy az orvos gyógyítsa meg magát.

Ha például kimegyünk a rendőrökkel és a tűzoltókkal egy halálos a balesethez, akkor a rendőrök meg a tűzoltók visszamennek a központjukba, és beszélgetnek a csapatpszichológussal, mi meg megyünk rögtön onnan szülést vezetni.

A relaxáció és a meditáció módszerével ezen a területen is rengeteget lehetne változtatni. Többször felajánlottam már, hogy tartunk képzést a mentősöknek, de egyelőre az OMSZ még nem ugrott rá a lehetőségre. Azért remény van: a héten indítok két autogén tréning csoportot medikusoknak.

És mi a helyzet a betegekkel? Ki lehet jelenteni, hogy a hagyományos orvosi megoldásokkal szemben a meditáció és a relaxáció hatékonyabb eszköz?

A meditáció kutatásával az a baj, hogy nagyon nehéz számszerűsíteni. A gyógyszerekről készülő tanulmányoknál nincs olyan sok lehetőség: beveszed, vagy nem veszed be, vagy hat az adott recepetoron vagy nem, vagy okoz mellékhatást vagy nem. Nincs sok lehetséges kimenetele a változóknak, szemben a meditációval és a relaxációval, ahol rengeteg van. Nehéz standardizálni, hogy mi a jó meditáció. Hogyan csinálod, hányszor, stb. Ezért általában a meditációról szóló tudományos cikkeknek az a konklúziója, hogy a meditáció meg a relaxáció a nagyon előnyösen hat a szervezetre és jól működik, de szükség van nagyobb beteganyaggal végzett még precízebb vizsgálatokra, hogy megtudjuk pontosan hogyan is hat.

A kínaiaknak elég az, hogy több ezer év tapasztalat alapján a meditáció segít megőrizni az egészségüket, nekünk ahhoz, hogy ezt el tudjuk hinni, tudnunk kell, hogy milyen módon működik.

Ami nehézkes, mert mint azt már említettem, a meditáció nem egy receptoron ható, fix támadáspontú gyógyszer. És talán az sem mellékes, hogy a tudományos cikkek egy részét azért általában gyógyszercégek finanszírozzák. A meditáció kutatására ezért már pénzt szerezni sem olyan egyszerű, mert ez egy olyan tudás, amit ha egyszer elsajátítasz, akkor sok esetben meg tudod magad gyógyítani, nincs szükséged gyógyszerre.

Márky Ádám Fotó: Krulik Marcell

Jól értjük, hogy a Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportban ezen a technikás pályán lavíroztok, és azon dolgoztok, hogy a nehézségek ellenére egyszer elfogadják ezt a módszert, mint gyógyításra alkalmas eszközt? Egyáltalán mit jelentenek a gyakorlatban – ha létezik ilyen egyáltalán – ezek a fogalmak?

A pszicho-neuro-immunológia egy nagyon új tudományág, ami egyrészt a kutatók meg a tudós világ azon felvetéséből indul ki, hogy a XXI. század az az immunológia évszázada. Ez alatt nagyjából azt kell érteni, hogy mostanra mindenki egységesen elfogadta, hogy a betegségeket valamilyen szinten az immunrendszer túlműködése, vagy alulműködése okozza. Eközben a WHO szerint a XXI. század a szorongás évszázada, ami azért fontos, mert az immunrendszer megfelelő működése szempontjából – ahogy azt már számos kutatás bizonyította – ez egy nagyon meghatározó tényező. Az immunrendszer és az idegenrendszer nagyon szorosan összefügg és a kettő közötti kapcsolatot vizsgálja a pszicho-neuro-immunológia. A szív és érrendszeri betegségeknek ugyancsak immunológiai eredetű hátterük van, a legfrissebb kutatások alapján.

Így jön képbe a pszichokardiológia?

Igen, ez a Magyarországon ma még elég ismeretlen tudományterület a depresszió, a szorongás és a pszichoszociális stressz kapcsolatát vizsgálja a szívbetegségek kialakulásában. Erre elég nagy szükség is van, mivel a jól ismert szív és érrendszeri kockázati tényezők közül, mint például az elhízás, a magas koleszterin szint, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás vagy a dohányzás mellett, ma már a kardiológusok is egyetértenek abban, hogy a stressz is hasonlóan fontos rizikó tényező. Csak miközben az előzőekre van alternatíva, illetve kezelési lehetőség, addig az utóbbira a magyar orvos általában azt tanácsolja, hogy kerülje a stresszt…

Vagy meditáljanak és relaxáljanak…

Igen, egy német, ausztrál, vagy amerikai orvos biztosan ezt tanácsolná, de nálunk sajnos még nem ez a helyzet. Tőlünk nyugatabbra viszont már rájöttek arra, hogy a stresszel valamit kezdeni kell. Ott felismerték, hogy a relaxáció és a meditáció erre egy tök jó módszer. Ez, megjegyzem, nem volt teljesen új keletű felismerés, ugyanis már 1986-ban publikáltak olyan cikket Ausztráliában, amelyben arról volt szó, hogy a kardio-vaszkuláris betegségek gyógyításának a kulcsa az, hogy a pszichológus meg az orvos mennyire tud szorosan együttműködni. Elkezdtek tehát pszichokardiológiai osztályokat létrehozni, és most már ott tartanak, hogy Göttingenben, Freiburgban, Heidelbergben, vagyis

a nagyobb német egyetemi városokban vannak pszichokardiológiai osztályok, ahol ezekkel a módszerekkel próbálják megelőzni és kezelni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Ott az állam már felismerte, hogy a meditáció és a relaxáció nemcsak hatékony, de egy rendkívül költséghatékony módszer. Sokkal olcsóbb ugyanis megtanítani az embereket relaxálni, mint utána kifizetni a műtétjüket.

Jó az orvosoknak is, mert csökken a terhelés, jó a betegnek, mert elsajátít egy módszert, amely a gyógyulása mellett, az élet más területein is segíti.

Hogy kell ezt a gyakorlatban elképzelni?

Legyen szó frissen diagnosztizált magasvérnyomás-betegségről, vagy az első infarktuson átesett beteg rehabilitációjáról, midig van a kezelés és a rehabilitáció folyamatában egy olyan szakember is, aki segít adott esetben elengedni a rendellenességet okozó haragot, szorongását. Ezek a szakemberek természetesen nem mindig relaxációs technikákkal dolgoznak, sok esetben másfajta pszichoterápiás módszert alkalmaznak, de tény, hogy a relaxáció és a meditáció is nagyon hatékony és bevált eszköz: megszámlálhatatlan kutatás bizonyítja – a szívritmustól kezdve, a vérnyomáson át – a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában meghatározó élettani folyamatokra gyakorolt kedvező hatását.

Mi kell ahhoz, hogy ez Magyarországon is működjön?

Addig, amíg a kórházak és az ott dolgozó orvosok nem motiváltak abban, hogy a gyógyszerek helyett ezeket a módszereket alkalmazzák, addig ez nem fog változni.

Az állam feladata és nem mellesleg jól felfogott érdeke lenne ebbe talán kicsit jobban beavatkozni, de addig, amíg ennyire érdektelenek ezek iránt a módszerek iránt, addig a helyzet nem valószínű, hogy változni fog. Pedig ez a változás, ha valahol, nálunk különösen sürgető lenne: a halálesetek 50%-át valamilyen szívbetegség okozza, a szívbetegségek kialakulásában pedig nagy szerepet játszik a stressz és a depresszió.

Nálunk a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya és a depresszióval küzdők száma is nagyon magas, miközben bizonyos statisztikák szerint a depressziósoknak az 50% lesz szívbeteg, a szívbetegek 40%-a pedig depressziós.

Ördögi kör ez… Hogy lehetne mégis valahogy kievickélni belőle?

A Munkacsoporttal eredetileg az volt a célunk, és az elképzelésünk, hogy – a külföldi jó gyakorlatot követve – kórházakkal meg egyetemekkel összefogva együttműködünk és létrehozunk ilyen pszicho-kardiológiai osztályokat.

Magyarországon ez több szempontból is nehéz, és akadályokba ütközik. Ennek egyik oka a pénz, vagyis annak hiánya, a másik meg az, hogy az orvosok nem valami támogatóan állnak ehhez a kérdéshez. Úgy is fogalmazhatnék, hogy elhatárolódnak az ilyen típusú megoldásoktól és nem állnak szóba olyanokkal, akik nem orvosok. Ha pszichológus vagy, egész egyszerűen nem vesznek komolyan.

Arról nem is szólva, hogy azért a meditáció és a relaxáció egy olyan módszer, amely megváltoztatja a gondolkodást, és segít önállósodni. Ez sajnos nem cél manapság.

Maradt a for-profit szféra, ott nagyobb a nyitottság?

Igen, a fentieket figyelembe véve bizonyos szempontból egyfajta kényszerhelyzet volt, hogy a vállalkozások felé fordultunk, de a döntésben az előttünk járó, nagyon imponáló nemzetközi példák is szerepet játszottak. Ott már rájöttek arra, hogy a meditációval nagyon jól lehet a teljesítményt fokozni. A meditálj, mert egészséges leszel üzenetre, sajnos nem nagyon figyelnek az emberek, viszont arra, hogy meditálj, mert jobb lesz tőle a teljesítményed és az alkalmazott teljesítménye is, arra már annál inkább.

Ott tartunk, hogy már a nyugalom jelképeként is értelmezhető meditációt is fel kell áldoznunk a hatékonyság – ha úgy tetszik a kapitalizmus – oltárán?

Nem erről van szó, a két dolog nem zárja ki egymást. A teljesítményed azáltal javul, hogy egészségesen működsz: kiegyensúlyozottabb leszel, jobban tudod priorizálni a dolgokat, minden nap kapsz egy kis teret, amikor jobban tudsz figyelni magadra. Tehát ezeknek a dolgoknak az eredendőjeként növekszik a teljesítményed, plusz, amolyan bónuszként egészségesebb is leszel. Magyarországon úgy tűnik, erre inkább van fizetőképes kereslet a cégek, vállalkozások részéről, szemben az egészségüggyel vagy az oktatással. Terveink szerint az így realizálódó bevételt társadalmi kampányokba szeretnénk visszaforgatni, amelyek talán segíthetnek elérni, hogy előbb-utóbb ezeken a területén is komolyan vegyék a módszert.

Via: Center for Mindful Leadership, MRSzE Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoport

Fotó forrás: 1 2 3 4 5 6 

Forrás: http://pszichoforyou.hu/olcsobb-lenne-megtanitani-az-embereket-relaxalni-mint-kifizetni-a-mutetjuket-interju-marky-adammal-folytatas/#more-935

A cikk első része az alábbi linken olvasható:

MEDITÁLÓ TOPMENEDZSEREK? NEM UTÓPIA, HANEM GYAKORLAT – INTERJÚ MÁRKY ÁDÁMMAL

..........................................................................................................................................................

Figyelmedbe ajánlom meditációs CD-t itt.

Márky Ádám

A meditáció egy olyan tudás, ami genetikailag belénk van kódolva, bizonyítottan jól működik és a topmenedzserektől a szívbetegeken át az autószerelőig mindenkinek szüksége lenne rá – állítja Márky Ádám, aki a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának alapító tagjaként, a meditáció módszerének hazai zászlóvivőjeként az egészségügy után, a for-profit szférát próbálja meg „bevenni” a meditáció alapú vezetőfejlesztés módszerével.  

Még novemberben, a TEDxYouthBudapesten tartott előadásodon azt mondtad, hogy Amerikában a felsővezetők 80 százaléka meditál. Ez óriási arány…

Ha beírja az ember a keresőbe, hogy meditation for business (meditáció az üzletért), akkor a Forbes, a Business Insider, az Atlantic, vagy a Huffington Postvonatkozó cikkeit dobja ki találatként a Google (aminek ugyancsak van meditációs programja – a szerk). Ezek az írások arról szólnak, hogy külföldön gyakorlatilag mindenki meditál, aminek a módszer megszámlálhatatlan mennyiségű jótékony hatása mellett, van egy banális oka is, ez pedig a pénz. Az amerikaiak egyszerűen kiszámolták, hogy a meditáló munkavállalók éves szinten átlagosan 3000 dollárral több profitot termeltek, miközben az egy főre jutó egészségügyi kiadás éves szinten 2000 dollárral csökkent. Nem megalapozatlan tehát azt állítani, hogy ez üzletileg költséghatékony megoldás.

Nem nagyon látjuk most magunk előtt a hazai nagyvállalatok, és KKV-ék ügyvezetői székében meditáló topmenedzsereket…

Amikor vezetőfejlesztésről beszélünk, akkor jellemzően nagy cégvezetőkre, topmenedzserekre gondolunk, azt hisszük, hogy ez az ő kiváltságuk. Az biztos, hogy nekik van rá a legnagyobb szükségük, mert a vezetés tulajdonképpen felelősségvállalást jelent: sok emberért és pénzért felelősek ők, ami nagyon megterhelő. De nem csak ők vezetnek.

Mindenki vezető, mindenkire rá van bízva valami, amit, ha akarja, ha nem vezetni kell: ez pedig a saját élete. Ebből következik, hogy a vezetői „skillek”, és ennek a tudásnak a fejlesztése kivétel nélkül mindenkinek fontos.

Ettől függetlenül a meditáció alapú vezető- és szervezetfejlesztés a cégvezetők körében ma Magyarországon nem utópia, hanem gyakorlat. A jövő hónapban kezdjük meg például a közös munkát egy nagyobb biztosító felsővezetésével, de emellett folyamatosan vannak ilyen típusú megbízásaink. Azok a vezetők, akikkel együtt dolgoztunk, jellemzően továbbajánlanak minket. Azt tapasztaljuk, egyre nagyobb a kereslet ebben a sokszor élhetetlen ritmusú világban a belső békéhez – és nem utolsó sorban a tudatalattinkhoz – vezető kiskapuk iránt. Mindegy, hogy kinek oktatjuk a meditációt. Legyen szó sales menedzserről, tanárról, marketingesről, ügyvezetőről, autószerelőkről. Mindenkinek az életviteléhez és munkametódusához illeszkednek a meditáció jótékony hatásai. Nem nagyon tudok olyan foglalkozást vagy élethelyeztet mondani, ahol a meditáció ne tudna javítani a hatékonyságon, vagy a minőségen.

A módszer, amellyel dolgoztok, az úgynevezett meditáció alapú vezető- és szervezetfejlesztés. Mit lehet erről tudni?

A módszerünk abból a szempontból különleges és legjobb tudomásom szerint világviszonylatban is egyedülálló, hogy az egyébként Magyarországon, magyar pszichológusok által megalkotott szimbólumterápia és imagináció módszerével ötvözzük a meditációt. Kifejezetten vezetőkre optimalizált belső képekkel dolgozunk. Tehát kihasználjuk a meditáció pszichológiai dimenzióját.

Hogy kell elképzelni a gyakorlatban?

Először megtanítjuk a stressztől terhelt vezetőket ellazulni, ami már önmagában is sokszor felbecsülhetetlen számukra. Erre az autogén tréninget használjuk, majd ebben a relaxált állapotban elkezdünk képekkel dolgozni, ami már maga a meditáció. Ha most, kognitív szinten elképzelünk egy kardot. Mi jut róla eszünkbe? Erő, hatalom, férfiasság, harc, bátorság, küzdelem, agresszió. A meditációban, amikor a racionális, elemző, kritikus gondolkodásunkat, a társadalom által elvárt cselekedeteinket, döntéseinket betesszük a sarokba, amikor a tudatalattink, belső valódi önmagunk van a felszínen, ugyanúgy elképzelünk egy kardot. Azonban a különbség hatalmas; sokkal mélyebbről kerülnek elő információk. Hogy néz ki az én kardom? Hatalmas pallos? Igényes szamuráj kard? Pici tőröcske? Mit kezdek egy kardal? Meg merem fogni? Simán kézbe kapom, vagy hezitálok? Mire használom? Elbírom? Hova rakom?

Ezekből a képekből olyan információkat kaphatunk magunkról, a hatalomhoz, az erőhöz, agresszióhoz való viszonyunkról, amiket gondolkodással, belátással soha.

És rengeteg ilyen kép van. Például az én egyik kedvencem a hegy. A teljesítmény, a küzdelem, a legyőzendő feladat, a kitartás szimbóluma. Csak nézem? Megmászom? Lesek? Felvisznek? Kit találok a tetején? Nagyon érdekes és tanulságos információkat hordoz magában, hogy egy felsővezető mihez kezd, hogy képzel el, hogyan viszonyul egy hegyhez, vagy egy kardhoz. Ebből lesz az igazi önismeret.

Amellett, hogy ez sok információt hordoz magában, mitől számít hatékonynak relaxált állapotban elképzelni egy kardot vagy egy hegyet?

Amikor ilyen szimbólumokkal dolgozunk, akkor a tudatos énünk helyett, a tudatalattinkat hozzuk működésbe. Ennek óriási ereje van, és nagyon jól működik, szemben a tudatos gondolatinkra ható, sokszor csak a felszínt karcolgató módszerekkel.

A szimbólumokkal való munka gyökeres változásokat tud előidézni egy ember személyiségében azáltal, hogy a szimbólumok nyelvén, vagyis a legősibb szinteken vizsgálja a viszonyulásait az élet bizonyos területeihez, például a vezetéshez, a hatalomhoz vagy önmagához. Olyan dolgokat tudhatsz meg, amit tudatos szinten nem biztos, hogy valaha megfogalmaznál.

Ha mindez egy csoportos munka keretében zajlik, akkor annak még több hozadéka lehet, hiszen az elképzelt képek közös feldolgozásakor egyszerre nő és fejlődik a csoport kohéziója, az önismeret, a belső motiváció.

Ha már ősi szimbólumok… Hol vannak a meditáció és az azzal szinte azonos szimbólumterápia gyökerei?

Elég sok indirekt bizonyíték van arra nézve, hogy a rituálék és szimbólumok nagyon fontos szerepet játszottak a kognitív evolúció során. A szimbólumok, rituálék egyrészt egy törzsön belül is fontosak voltak, mivel már a nyelv kialakulása előtti időszakban is megtanulhatóak. Tehát segítségükkel a gyerekek is hamar bevonódtak a közösségbe, vagy azok az őseink is használhatták őket, akik még nem tudtak beszélni. A rituálék, szimbólumok használata pedig fejlesztette az agyunkat: ezeket meg kellet jegyezni, ami a memória fejlődését támogatta, amikor pedig a rituálé zajlott, akkor oda kellet figyelni, ami a munkamemória mellett a fókuszált figyelem kialakulását segítette. Ami érdekes, hogy ezek a szimbólumok nem csak a törzsön belüli, hanem a törzsek közötti kommunikációban is fontosak voltak.

Ez tulajdonképpen egy kultúrákat átívelő, genetikailag belénk kódolt tudás. Ebből következően a szimbólumok agyunk ősibb, tudatalatti részével hoznak kapcsolatba minket, ahol a valódi érzelmek „laknak”.

A meditációnak ugyancsak nagyon régi története van, és nem csak Ázsiában, itt Európában is. Például az ősi keresztények kontemplációja, vagy más néven szemlélődő imádsága, inkább hasonlított a meditációhoz, mint a mostani fogalmaink szerinti imádsághoz. Aztán jött a XV. század, amikor elkezdtünk nagyon gondolkodni.  Nagyjából ekkora datálható a meditáció marginalizálódása és az, hogy – főleg az egyház révén – sok sztereotípia és tévhit tapadt hozzá a fogalomhoz.  A felvilágosodással és ezzel a nagyon erős intellektuálissal elterelődött a hangsúly és a figyelem a meditációról és a szó eredeti értelmében vett jelentéséről. Stigmatizálódott, kikerült a köztudatból és sokáig kis ázsiai furfangként tartották számon, de szerencsére egyre többen kezdik újra felfedezni ezt a tudást, ami tulajdonképpen genetikailag belénk van kódolva.

Azt mondtad vezetőkre csak ti alkalmazzátok ezt a meditációt és szimbólumterápiát ötvöző metódust. Milyen tudományos alapokon nyugszik ez a módszert?

Lassan 30 éve, 1988-ban Daniel Goleman a Harward Business Review-ban publikált egy cikket, amelyben egy kutatásra hivatkozva azt írta le, hogy két azonos kvalitású felsővezető közül az lesz a kiemelkedőbb, akinek magasabb az érzelmi intelligenciája. (Ugyancsak Daniel Goleman használta először az érzelmi intelligencia fogalmát, azonos című könyvében, amely először 1995-ben jelent meg – a szerk.) Ez megváltoztatta a coach-ok hozzáállását is, mert innentől kezdve mindenki érzelmi intelligenciát akart fejleszteni. Ez jó irány, csak éppen miközben – ha ma vezetőfejlesztésről beszélünk – akkor jellemzően kognitív folyamatok valósulnak meg: „gondoljuk át”, „elemezzük”, „nézzük meg” „számoljuk ki”, nem szólva arról, hogy általában az eredményeket is kognitív szinten próbálják realizálni. A probléma ezzel csak az, hogy a vezetői készségekben fontos tényezőként számon tartott érzelmi intelligencia tudat alatt, a limbikus rendszerben, és nem pedig a tudatos folyamatokat vezérlő kognitív rendszerben kódolódik. Mi azon vagyunk, hogy ezeken a vezetőket fejlesztő alkalmakon az érzelmi, kevésbé tudatos, ám a döntéseinkre annál nagyobb hatást gyakorló limbikus rendszert hozzuk működésbe.

Ami azért jó, mert…?

Ha önmagában „csak” meditálsz, akkor is fejlődik az érzelmi intelligenciád. Mi azonban a meditáció pszichológiai dimenzióját is segítünk kihasználni. A meditációban létrejövő tudtaállapotban jóval könnyebben tudunk a tudatalattinkkal dolgozni. Például a már említett belső képek segítségével.

Nem véletlen, hogy az emberek szeretik a képeket, logókat, szimbólumokat: ezek közvetlenül a tudatalattinkhoz, az érzelmeinkhez beszélnek, és így tudnak nagy hatást gyakorolni ránk.  A tudatalattink pedig sokszor képekben próbál velünk kommunikálni, például az álmainkban.

Ezeket azonban csak „elszenvedjük”. Mi segítünk abban, hogy a belső képek segítségével jobban megértsük saját magunk: belső mély motivációinkat, vágyainkat. Ezzel pedig olyan önismeretre lehet szert tenni, melyre kognitív eszközökkel esély sincs.

Az interjú hamarosan folytatódik.

Képek forrás: itt, itt, itt és itt

Forrás:http://pszichoforyou.hu/meditacio-interju-marky-adam/

A cikk második része az alábbi linken található:

„OLCSÓBB LENNE MEGTANÍTANI AZ EMBEREKET RELAXÁLNI, MINT KIFIZETNI A MŰTÉTJÜKET” – INTERJÚ MÁRKY ÁDÁMMAL

..........................................................................................................................................................

Figyelmedbe ajánlom meditációs CD-t itt.

Június hónap annak a vágyát erősíti bennünk, hogy meglássuk a fénnyel teli Igazságot életünkben. A fókusz most igen intenzíven a szívünkön van, ami ezt súgja:“Ennek a végére akarok járni! Nincs több fél igazság!”

A június 6-os száma az igazságot, védelmet, szeretetet és az immunrendszert képviseli. Ha nem vagyunk őszinték magunkhoz, azt most az egészségünk fogja bánni. Sok autoimmun betegség az alacsony önértékelésselhozható összefüggésbe, és ez sokszor abból ered, hogy olyan családban nőttünk fel, ahol a szeretet feltételhez volt kötött. „Ha jó kisfiú vagy jó kislány vagy szeretlek, de ha rosszalkodsz, jaj neked!” A legtöbb addikció is ebből ered, legyen szó akár alkoholról, kábítószerről vagy egy rosszul működő párkapcsolatról, a fájdalom gyökérokára júniusban azonban fény derül.

Egy barátom mesélt egy történetet a gyerekkorából, ebben ismerte fel minden eddigi fájdalmának forrását. Az apja alkoholista volt. Minden este mielőtt hazajött, ő már ott állt a lépcső tetején azt hallgatva, hogy amikor nyílik a bejárati ajtó, az apja „boldog részegként” vagy „mérges részegként” tér-e haza. Ha boldogan, akkor tudta, hogy biztonságban van, így lemehet a családhoz. Ha mérgesen jelent meg, akkor berohant a szobájába, és elrejtőzött az ágy alatt, amíg az egész őrületnek és a családon belüli testi sértéseknek vége lett.

Az ilyen típusú neveltetésből adódó trauma meghatározza a felnőttkori kapcsolatainkat is, így sokszor olyan embert vonzunk be partnerünkként, aki hasonló viselkedési mintákkal rendelkezik. A megoldatlan gyerekkori traumák ereje így uralkodhat felettünk. Szívünkben mindannyian szüleink első szeretetteljes ölelésének tisztaságát keressük, mindegy, hogy később hogyan bántak velünk.

Mindnyájunknak vannak sebei, és ezeknek az érzelmi sebeknek a félelme fel fog jönni, de azért, hogy szembenézzünk velük és begyógyíthassuk őket.   

A 6-os szám a tűz elemet is szimbolizálja, és most dupla 6-osunk van júniusban, hiszen az Alap számítása is 6-os. Ez keveredik 2016 összesített számkalkulációjával, ami 9, és szintén tűz elem. Ezen számoknak a kombinációjahatalmas mennyiségű tűz elemet jelenít meg júniusban. Ezt akár az időjáráson, akár az emberek hangulatán és érzelmein mind megtapasztalhatjuk. Tüzes időszak ez, és most egy kis erőfeszítést fog igényelni az, hogy lehűtsük magunkat. Nem lesz most könnyű felmérni mit is mondunk, és meglepő lehet látnunk a kitörő érzelmi helyzetekmértékét. Amikor a harag dühbe csap át, az elég nagy rendetlenséget okozhat. De a napkitörések és vulkanikus aktivitások megnövekedését is egyaránt tapasztalhatjuk ezen időszakban.

Ezen a ponton most lehet, hogy azt gondolod: „Oké, azt hallottam, hogy van egy csodás tengerparti telek valahol az Andromeda Galaxisban, hogyan is jutok el oda?” De sajnos az túl messze van, így maradjunk inkább a Földön és nézzünk néhány ötletet arra, hogyan navigáljunk e helyzetben.

Először is, tudatosítsd, lehet, hogy most feljön és kitisztul jó néhány  gyerekkori sérelem és fájdalom, de ez csakegy átmeneti állapot. Tekinthetünk erre úgy is, mint a megtisztulásra, és azon nem kívánt fájdalmak elengedésére, amik eddig hátráltattak életünkben.

Mi teheti könnyebbé a megtisztulást? Először is, a víz a legfontosabb a fizikai megtisztulásban, majd a C-vitamin, ami az egyetlen vitamin, amit a szervezetünk nem tud előállítani. Aztán segítségünkre lehetnek még a rostok, pl. a zöld levelekben és salátákban, és a klorofill, ami gyógyítóan hat a testre és segít lehűteni. A megtisztulás másik része az érzelmi szakasz. Van egy nagyon erőteljes meditáció erre: „Krija a függőségek gyógyítására”. Ha ezt gyakoroljuk, az segít fel és kioldani az agyban lévő azon mintákat, amik a függőségeinkhez kötnek. Van kiút a múltból!

Június annak az ideje, hogy jelenben legyünk és tudatába kerüljünk érzelmi mintáinknak, megadva a lehetőségetmagunknak a változásra abban, ami már nem működik életünkben. A „kiváltó ok” körül forgó egyéb témák azigazságosság és a korrekt viselkedés. Ha úgy érzed, hogy túlterhelt és egyensúlyt vesztett vagy a munkádban, otthon, a kapcsolataidban vagy a családodban, azok oka is fel fog most jönni.

A 6-os szám az őszinteség és integritás száma is, és ha bárki hátra állítana a sorban, annak igazságtalansága most nagyon felbőszíthet. Fontos, hogy e helyzetre semleges és kiegyensúlyozott nézőpontból tekints, mint pl.:„Számomra ez nem egy kellemes helyzet, de van egy pár ötletem, hogyan tudnánk összehangolni a dolgokat úgy, hogy az mindnyájunknak jobb legyen.” Ez a kijelentés egy olyan teret teremt meg, ami azt mutatja, habár nem minden tökéletes, a szándékunk az, hogy közösen dolgozzunk a legfőbb jó érdekében.

Kérlek, találj időt és teret az elkövetkezendő 30 napban arra, hogy ami még nem jött fel eddig, az feljöhessen, és ne váljon a kétségbeesés süllyedő hajójává Júliusban.

Június ez évben végbemenő hatalmas változások közepe, a megtisztulás és Megújulás, a halál és újjászületés ideje. Különleges tehetség kell most ahhoz, hogy hátrább tudjunk lépni a drámától és megőrizzük egyensúlyunkat a zűrzavar közepette.

Tudd, ha az utadon haladsz egyszerűségben és kegyelemben, kiállnak melletted az Égiek, vezetést és támogatástnyújtva. Bízz a magasabb, jó szándékú erőkben, hogy támogatnak mindabban, amire szükséged van ezen időkben, és tudd, hogy mindezt megkapod, mert bíznak benned.

Ez a biztonság és kegy útja a kibontakozó Vízöntő korban. Sat Nam.

Írta: Nam Hari Kaur, fordította: M. Mia, satnamjoga.hu, forrás

Bár a "carpe diem" életfilozófiát rendszerint hedonizmussal és szabadossággal párosítják, valójában a depresszió ellenszere is lehet. Egy - Magyarországon frissen megjelent - nemzetközi bestseller a "jelenben élést" azaz a tudatos jelenlétet népszerűsíti, melyről a mindfulness hazai nagykövete, dr. Szondy Máté már 2012-ben könyvet írt. A rendszerint MBCT-ként (Mindfulness-based cognitive therapy) emlegetett módszert eredetileg a visszatérő depresszió kezelésére dolgozták ki a szakemberek, és egyes tudományos bizonyítékok szerint éppolyan hatásos, mint az antidepresszánsok szedése. 

A tutatos jelenlét program alapja valójában nagyon egyszerű: amikor elménk cselekvő üzemmódban van, mintha robotpilóta irányítaná működésünket: a járás, az evés, az ivás, az autóvezetés, de még a beszéd is alacsony tudatosság mellett történik. Amikor nem egyezik egymással az, ahol vagyunk és ahol lenni szeretnénk, automatikusan ez az üzemmód kapcsol be. A kötet szerint a cselekvő üzemmód folyamatos mentális időutazás: előreugrunk a jövőbe, hogy elgondoljuk, miként alakuljanak a dolgok, majd vissza a múltba, a hasonló helyzetekhez, hátha azok útmutatást nyújtanak. Eközben úgy érezzük, mintha valóban ott lennénk az adott múltbeli vagy jövőbeli pillanatban. Ez azonban elvág minket a jelen pillanat megélésének lehetőségétől.

A múlt félrevezet, a jövő összezavar

"A múltidézés könnyen rágódásba csaphat át, amikor újra átéljük a korábbi veszteségeket és kudarcokat. A jövő pedig mindig bizonytalan, így rágondolni aggodalommal, szorongással, félelemmel jár. A létezés üzemmódban ezzel szemben közvetlen kapcsolatot teremtünk az élettel - magunk döntjük el, mit teszünk, nem pedig jól bevált rutinokat működtetünk. Úgy tekintünk mindenre, mintha először látnánk, újra birtokba vesszük a jelen pillanatot, és tudatosan viszonyulunk életünkhöz" - áll a kötetben, amely Magyarországon először jelent meg, ám pontos fordítása az Oxfordi Mindfulness Központ által kidolgozott MBCT-munkafüzetnek azok számára, akik szeretnék megismerni ezt a módszert. A kiadványt nemcsak azoknak ajánlják, akik visszatérő depresszióval küzdenek, hanem azoknak is, akik szeretnének kevesebbet rágódni a múlton és szorongani a jövőn, helyette pedig aktívabb, élményekben gazdagabb, kielégítőbb életet élni.

Antidepresszáns helyett könyv? Ezt meg hogy?

"A nyolchetes tréning segít elsajátítani mindazokat az ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy kiszabadítsuk magunkat fájdalmas érzéseink hálójából, és radikális javulást idézzünk elő életminőségünkben. Megtanít minket elgyönyörködni a világ apró szépségeiben, valamint bölcsen és elfogadó módon fordulni az emberek és események felé" - ígéri a kötet. Az ilyen változások ugyanakkor a legritkább esetben történnek meg pusztán attól, hogy olvasunk ezekről - és a könyv nem is ígér ilyesmit. A kötet ezért úgy működik, mint egy útikönyv, amely napról napra végigkalauzol bennünket a folyamaton. Használható önállóan, vagy barátokkal közösen, egy tréner által tartott tanfolyam keretében, és egyéni terápiában is. A módszer szerint a pillanatról pillanatra végbemenő szemléletváltás a lényeg - ez adhatja vissza életünket a maga teljességében és szépségében.

"Jó kezekben vagyunk – a saját kezünkben"

Ha azt gondoljuk, hogy valaki azért nem vesz észre minket, mert haragszik ránk, bűntudatunk támad. Ha ugyanezt agressziónak tekintjük a részéről, dühösek leszünk rá. Ha attól tartunk, őt bántja valami, aggódni kezdünk érte, és így tovább. Saját értelmezésünknek azonban gyakran nem is vagyunk tudatában. Gondolataink ugyanis nem a valóság hű leképezései – vagyis nem mindig helytállóak. Gyakran nincs reális megfelelés aközött, ahogy a dolgok vannak, és amit mi gondolunk róluk, mert hangulatunk erősen befolyásolja, hogyan látunk. Ha az elme teljes egészében az itt-és-mostban van, és elfogadja mindazt, amit a jelen pillanat kínál, ez nem történik meg. Persze lehetnek gondolataink a múltról és a jövőről, de ezeket jelenbeli élményeink részeként éljük meg, és nem engedjük, hogy magukba szippantsanak. 

A pesszimizmus diszkrét bája

Depressziós hangulatban például hajlamosak vagyunk mindent negatív színben látni, és ugyanez a helyzet akkor is, ha szorongunk, feszültek vagyunk. Elménk azokra a dolgokra fókuszál, amelyek el tudnak romlani, nyomasztóak, vagy valamilyen bajjal fenyegetnek. Ettől persze még feszültebbek és szorongóbbak leszünk. Ez az ördögi kör, amelyben a gondolataink és érzéseink kölcsönösen erősítik egymást, a depresszió és a szorongás fogságába zár minket. Ha azonban váltani tudunk agyunk működési módjai között, képesek leszünk kilépni ebből a körből, és másképpen reagálni, mint ahogyan automatikusan tennénk. Ehhez észre kell vennünk, amikor gondolataink kezdenek elnyelni minket, és átlépni testi érzeteink tudatos, közvetlen észlelésébe.

Régi probléma - lejárt lemez

"Ha kitartóan figyeljük elménk működését, és azt látjuk, hogy mindig ugyanazok a gondolatok bukkannak fel, egy idő után megtapasztalhatjuk, hogy már nem ugrunk a csalira. Ha megnevezzük ismerős gondolati mintáinkat, az segíthet felismerni őket, amikor beindulnak. Hohó, ezt a programot már ismerem. Ez a ‘hogy utálom a főnököt', vagy a ‘senki nem ismeri el, milyen keményen dolgozom' program. Ez a felismerés távolságot teremt köztünk és a gondolatok között. Végül olyan tisztán fogjuk látni, mi történik, hogy már nem leszünk kiszolgáltatva a gondolatainknak."