2017.feb.05.
Írta: netbutik komment

Túlsúly, evészavarok és kapcsolati problémák

 

Ha valakit érdekel a anorexia, bulimia vagy túlevés, van egy érdekes könyv ami mind az elszenvedő fel, mind a családja számára ajánlott:

Az éhes lélek gyógyítása

FOGYASZTÓ GYÖMBÉRES VÍZ: A LEGEGÉSZSÉGESEBB ITAL A SIKERES ZSÍRÉGETÉSHEZ A DERÉKRÓL, A CSÍPŐRŐL ÉS A COMBOKRÓL!

Valószínűleg mindenki találkozott már fogyókúrás receptekkel, kár lenne tagadni, hogy sokat ki is próbáltunk közülük. Most felfedjük a legegészségesebb módját a sikeres fogyásnak. A gyömbéres víz általánosan is jót tesz egészségünknek, emellett segít elégetni a felesleges zsírt, ami előszeretettel rakódik le a derékon, a csípőn, a combokon.

A gyömbér erős antioxidáns

A gyömbér tele van antioxidánsokkal, melyek eredményesen harcolnak a szabadgyökök ellen. Azon instabil molekulák ellen, melyek komoly károkat okozhatnak a sejtekben és olyan betegségekhez vezethetnek, mint pl. a rák.

Gyulladáscsökkentő hatás

Egy tanulmány foglalkozott a gyömbér hihetetlen gyulladáscsökkentő tulajdonságaival. A gyömbéres víz is hatékonyan csillapítja a gyulladásokat, mérsékli az ízületek duzzanatát, fájdalmát, nagy segítséget jelent reuma és ízületi gyulladás kezelésében.

Koleszterin szabályozó hatás

A gyömbér nagyon hatékony a magas koleszterinszint csökkentésében, ami az elhízáshoz kapcsolódó betegségekhez vezet, mint a szívproblémák vagy bizonyos rákbetegségek. A szérum koleszterinszint és a máj koleszterinszintjének csökkentésével a gyömbéres víz sikeresen szabályozza a koleszterinszintet. Ugyanígy számíthatunk rá a magas vérnyomás kezelésében, de véralvadásgátló hatásai is ismertek.

Védelmet nyújthat a rákkal szemben

Fontos előnye a gyömbéres víznek, hogy megelőzheti és meggátolhatja a rák kifejlődését. Gyulladásgátló és antioxidáns hatásai lelassíthatják vagy akár meg is előzhetik bizonyos rákfajták terjedését.

Elkészítés:

Vágjunk vékony szeleteket a gyömbérből, majd tegyük bele 1-1,5 liter vízbe. Forraljuk fel, majd főzzük kisebb lángon 15 percig, ezután hagyjuk kihűlni.

Mindennap egész nap fogyaszthatjuk. Naponta legalább 2 litert igyunk meg belőle és minimum 6 hónapon át fogyasszuk, hogy hatásai maximálisan érvényesülhessenek és alaposan megtisztíthassa a szervezetet a méreganyagoktól.
A frissen készült gyömbéres vizet egy termoszban bárhova magunkkal vihetjük!

Forrás: http://bidista.com/fogyaszto-gyomberes-viz-a-legegeszsegesebb-ital-a-sikeres-zsiregeteshez-a-derekrol-a-csiporol-es-a-combokrol/

A D-VITAMIN A TESTSÚLYUNKRA IS HATÁSSAL VAN?

Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász

Korunk egyik legnagyobb, mégis kevéssé ismert egészségi problémája a D-vitamin-hiány. A D-vitamin, ami valójában nem is vitamin, hanem egy hormon előanyaga, a test több szövetére, például a zsírszövetre is hatással van, így akár még a testsúlyunkat is befolyásolhatja.

Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász elárulta: a SOTE kutatócsoportja szerint a lakosság 95%-a D-vitamin-hiányos a tél végére.

„A napfényszegény időszakban szervezetünk alig, vagy egyáltalán nem termel D-vitamint, ezért pótlása elengedhetetlen – figyelmeztet a szakorvos. – Azoknak, akik nyáron magas, 50–100 faktorszámú fényvédő szereket használnak, így akadályozzák a termelődését, nyáron is szükségük lehet pótlásra. A D-vitamin legfontosabb funkciója a kalcium- és foszfátháztartás egyensúlyának biztosítása. Az utóbbi években felismerték, hogy hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére, hanem szerepet játszik például a szervezet immunfolyamataiban is. A D-vitamin D3-vitamin (kolekalciferol) és a D2-vitamin (ergokalciferol) formájában fordul elő legnagyobb mennyiségben a szervezetben. A D2-vitamin forrásai bizonyos zöldségek, élesztők, gombák. A D3-vitamin túlnyomórészt a bőrben, napfény (UV-sugárzás) hatására képződik, és kisebb mértékben tartalmazza a halolaj, a halak (tőkehal, lazac, makréla), a tojássárgája, a D-vitaminnal dúsított tejtermékek, a máj. A D-vitamin szint nem elsősorban az étrendünktől függ: a magyar átlag étrenddel kb. 80 NE-t viszünk be naponta.”

A D-vitamin-hiány megelőzésére ajánlott adagok

 

A nyári napozás hatására a fenti adagoknál sokkal többet termel a szervezetünk: fürdőruhában, enyhe bőrpír kialakulásához vezető egyszeri napozás hatására 10000–20000 NE D-vitamin termelődik, és túladagolástól sem kell tartanunk. Minél sötétebb a bőrszín, annál több napsugárzásra van szükség ugyanannyi D-vitamin termeléséhez. Rossz hír a szoláriumrajongóknak, hogy az UV-A sugarak hatására nem gyártunk D-vitamint.

Súlyfelesleg = kevesebb D-vitamin?

„Külföldi kutatások szerint a súlyfelesleggel rendelkező emberek több mint 50%-a a napfény hatására kevesebb D-vitamint termel, ez a súlyfelesleg és a D- vitamin közötti kapcsolatra utal – mondja dr. Gajdács Ágnes. – Az utóbbi években derült ki az is, hogy D-vitamin-receptorok nemcsak a csontokban, belekben, vesékben találhatók meg, hanem például az agyban és a zsírszövetben is. Az agyban található D-vitamin-receptorok megléte azért érdekes, mert a D-vitamin aktív formája a szerotonin termelődését is serkenti, a szerotonin pedig erőteljes hatással van a hangulatunkra, és akár az étvágyat is befolyásolhatja.”

Az obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász szerint hasonlóan fontos a zsírszövetben található D-vitamin-receptorok megléte is: „A D-vitamin hiánya a leptinszintünkre is hatással van. A fehér zsírszövetünkben termelődő leptin hormon visszacsatoló feladatkört tölt be: a zsírraktárak teltségi állapotáról tájékoztatja a központi idegrendszert. A leptinszint egyébként nemcsak a zsírsejtek számával, hanem azok méretével is összefüggést mutat. Ezenkívül a jóllakottság észlelésében is szerepet játszik, csökkenti az étvágyunkat, ha már eleget ettünk. Ha a D-vitamin-szintet rendezzük, akkor a leptin visszacsatolásos mechanizmusa normalizálódik.”

Megfelelő D-vitamin-szinttel tovább is élhetünk!

Az elhízáshoz gyakran társulnak különféle szénhidrát-anyagcserezavarok (például a 2. típusú cukorbetegség, vagy az azt megelőző inzulinrezisztencia). A D-vitamin-hiány gátolja a hasnyálmirigyben az inzulintermelődést, tehát hozzájárul ezeknek a szénhidrát-anyagcsere zavaroknak a kialakulásához, vagyis a vitaminhiány rendezésével az inzulin termelődésére is kedvező hatást fejthetünk ki. „Gyermekeknél az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét csökkenti a normális a D-vitamin-szint, és más autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága is mérséklődik. Sőt, magyar adatok szerint az átlagélettartam akár 2-3 évvel nőne, ha a D-vitamin-hiányt megszüntetnénk, ellenállóvá válnánk különféle fertőzésekkel szemben, ami például influenzajárvány esetén jól jöhet. A megfelelő D-vitamin-szint többféle rosszindulatú daganatos betegség előfordulási gyakoriságát is visszaszoríthatná, és hormonális problémák, termékenységi zavarok esetén is kedvező lenne. A D-vitamin ellátottságunk mértékéről vérvizsgálattal, a D-vitamin koncentráció meghatározásával tájékozódhatunk, a hiány mértékének megfelelő pótlásról pedig az orvosi előírásnak megfelelően érdemes gondoskodni”– ajánlja a szakorvos.

Forrás: Lifestyle Communications

További információk a témában:

FOGYÁS MOBILLAL ÉS CD-VEL
AZ ÉHES LÉLEK GYÓGYÍTÁSA - ELHÍZÁS, EVÉSZAVAROK ÉS KAPCSOLATOK

Amikor a lélek éhes - Ismeri a nyolc pszichológiai éhséget?

00_2.png

 

Aki sokat idegeskedik, stresszel, gyakran evéssel kompenzál
Fotó:
Shutterstock

A PSZICHOLÓGIAI ÉHSÉG egyes fajtái olyan lelki hiányállapotok, szükségletek, melyek evészavarokat vagy túlevést váltanak ki azoknál, akik hajlamosak erre. Dr. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológust kérdeztük.

Elég jól lefedik az éhségtípusok, hogy mely igényeinknek kell kielégülniük. Nem szükséges feltétlenül egyszerre mindnek, de ha van egy terület, ahol folyamatosan hiányt szenvedünk, akkor kialakul az evészavar vagy a túlsúly. A szeretetéhség talán a legtipikusabb és leginkább közismert éhség.

– A terápiára jelentkezők az étkezési szokásaik megfigyelésekor döbbennek rá, hogy gyakran olyankor esznek, amikor magányosak, ha úgy érzik, nem fogadják el vagy nem értik meg őket. Valójában emögött a feltétel nélküli elfogadás vágya áll, amit a szülőktől várnak a gyerekek, s ez sok esetben nem történik meg – mondja dr. Lukács Liza.

A produktivitási éhség inkább negyven-ötven éves kor körül jelenik meg. Összefügg az életközepi válsággal, amikor sokan visszatekintenek, mit értek el, hová jutottak az életükben. Az ifjak kirepültek, s felmerül a kérdés: hogyan tudok kapcsolódni a felnőtt gyerekemhez? E probléma persze a gyermeknél is megjelenik: neki is újra kell fogalmaznia, miként viszonyuljon a továbbiakban a szüleihez.

A pszichológus rámutat, mi a különbség a leválás és az elszakadás között. A leválás csak kölcsönös lehet, miközben létrejöhet egy más minőségű kontaktus. Lehet, hogy a találkozások mennyisége csökken, de új minőséget lehet kialakítani: a felnőtt-felnőtt kapcsolatot.

A produktivitási éhség másik része az alkotóképesség, a „hol tartok egzisztenciálisan” problémájában nyilvánul meg. Ha valaki elégedetlen ezzel, akkor túlevéssel vagy folyamatos eszegetéssel reagál, ami hízáshoz vezet. Az anorexia már ritkán fordul elő ebben az életkorban, jóval gyakoribb az ortorexia, az egészséges táplálkozás túlzott fókuszba helyezése.

– Az evészavar-terápiának csak kisebb hányadában foglalkozunk magával az evéssel. Azt keressük inkább, hogyan tudja a páciens kifejezni az érzelmeit. Pszichológiai evésnaplót vezetünk, ami a dietetikaitól abban különbözik, hogy nemcsak az elfogyasztott ételeket kell feljegyezni, hanem az evést megelőző, kísérő helyzeteket is. Aki ezt őszintén leírja, könnyebben szembesül azzal, hogy mondjuk egy kritikus helyzetben nem tudott nemet mondani, vagy a konfliktust evéssel oldotta fel. Így hiába a jól összeállított étrend, nem segít. A terápia során az evészavaros rájön: bár megehetné még, ami az asztalon van, de úgyse lesz tőle jobban. Muszáj megtanulnia, hogy vannak helyzetek, amikor inkább kiabálni kell vagy az asztalra csapni. Új megküzdési stratégiákat kell kialakítania, s ha ezeket már használja, megszűnik az evészavar is.

A NYOLC PSZICHOLÓGIAI ÉHSÉG
Ingeréhség:
kevés az élmény, egyhangúak és rutinszerűek a mindennapok.
Kapcsolatéhség: az illető magányos vagy kevés a lehetősége a kapcsolatteremtésre.
Elismeréséhség: kevés a pozitív visszajelzés.
Szexuális éhség: az evési problémák gyakran járnak együtt szexuális zavarokkal.
Strukturálási éhség: halogatásból, céltalanságból fakadó feszültség.
Cselekvési éhség: ha valaki a feladatok megoldása, a millió teendő helyett az evést választja.
Produktivitási éhség: amikor az illető nem élheti meg a gondoskodást és az alkotást.
Szeretetéhség: a szeretet és az elfogadás hiányából fakadó feszültségek.

Forrás: http://www.szabadfold.hu/csalad/amikor_a_lelek_ehes

A könyv megrendelhető az alábbi képre kattintva (akár ingyenes kiszállítással):

Fogyni vágyók figyelem!

fogyas_akcio.png

 

Két könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani a fogyni vágyóknak:

A témában nagyon tapasztalt, kitűnő terapeuta hiánypótló művét ajánljuk figyelmedbe, ha szeretnél megismerkedni a súlyproblémák, az elhízás és az evészavarok mögött meghúzódó lelki és kapcsolati okokkal. Vajon "mire szolgál" valójában a hájréteg, a kóros soványság vagy akár a kényszeres alakformálás/sportolás? Miért nem működnek sokaknál a népszerű, állítólag "tuti" diéták, életmódváltó programok? Mi lehet a valódi oka annak, ha valaki újra meg újra feladja a fogyókúrát? Mi segíthet valóban megszabadulni az (akár kevés, akár jelentős) túlsúlytól, az anorexiától, bulimiától, és békébe kerülni a testünkkel illetve az étellel?

Hasznos tanácsok dr Domján László orvos, reumatológus, az agykontroll magyarországi meghonosítójától.

A két könyv CSAK pár napig 2016.04.14-ig kedvezményes áron megvásárolható!

Fogyás mobillal és CD-vel

Ezt a – talán meghökkentő – címet adtam annak a CD-melléklettel ellátott könyvecskémnek, amit a fogyni akarók számára írtam. Őszintén szólva könyvem egy fogadás „mellékterméke"…

00_2.gif

Gyuri barátom egyre jobban elterebélyesedett, és gyakori nógatásom ellenére sem volt hajlandó tenni már végre valamit az egészségét romboló plusz kilók ellen. Ezért azt találtam ki, hogy versenyt ajánlok: lássuk, melyikünk képes többet fogyni egy hónap alatt! A tét – stílszerűen – egy éttermi vacsorameghívás volt. No, ez már bevált!                       

Barátom naponta mérte magát a mérlegen, és apait-anyait bevetett, hogy lefőzzön (már megint egy evéssel kapcsolatos szó…) e nemes versengésben. Néhány dekával ugyan többet fogyott, mint én, de végül is mindketten nyertesnek mondhatjuk magunkat, mert leadtunk kb. 5 kilót. A fogadás kapcsán ástam bele magam a fogyással foglalkozó tudományos szakirodalomba, és utána úgy döntöttem, hogy a megismert törvényszerűségeket megírom egy könyvecskében. 

Minden evés után megnő a vércukorszintünk, ami miatt hasnyálmirigyünkből inzulin áramlik a vérünkbe. Egy idő múlva azonban csökkenni kezd a vérünkben lévő inzulin mennyisége, s ekkor megnő a vér növekedésihormon-szintje. Ennek hatására kezd lebontódni a zsírszövetünk (magyarul: a hájunk). Utóbbi folyamat az evés után 4 órával kezdődik el. Ebből tehát az következik, hogy a fogyni szándékozók akkor járnak jól, ha 5 óránként esznek (naponta összesen háromszor), mert a hájuk csak az evés utáni negyedik órát követően kezd lebontódni. 

A mobiltelefon elsődleges funkciója a fogyókúrában éppen ezen időtartam jelzése. Mivel ma már csaknem mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, s abban ébresztőóra-funkció is található, ha evés végén úgy állítjuk be készülékünket, hogy az 5 óra múlva csörögjön, tudjuk, mikor ehetünk legközelebb. 

Az is fontos szabály, hogy egy-egy étkezés maximum egy óráig tarthat, és érdemes minden falatot igen alaposan megrágni. Ha szükséges, ezt az időtartamot is beállíthatjuk mobiltelefonunkon.

Ugyancsak kulcsfontosságú azon élettani tény ismerete is, hogy testünk képtelen a lerakódott zsírt elégetni, ha sok cukor van a vérünkben. Aki tehát valóban fogyni akar, az nagy ívben kerüljön el minden cukrot, édességet! Elcsábulás, nagy trakta után amúgy szervezetünknek 1-3 nap kell, hogy ismét zsírégetésbe kezdhessen, és az csak újabb 3-4 nap múlva válik maximálissá. 

És mi a CD szerepe? Testünk működését - „számítógépként” - agyunk és elménk irányítja. Bizonyára hallotta már azt a szót, hogy tudatalatti, melyet a szakemberek jobbára a tudattalan névvel illetnek. Elménk akarattal nem irányítható részét nevezzük így. Nos, a tudatalattinkon múlik, hogy mekkora az étvágyunk, és az is, hogy miként működik az anyagcserénk. Ezért kulcsfontosságú a fogyáshoz, hogy változást hozzunk létre elménk tudatalatti részében. 

Hogyan lehet hatni a tudatalattira?

  • Mélyen ellazult állapotban, ébrenlét és alvás határán, elménk rendkívül befolyásolható állapotba kerül.
  • A könyvecske végén található CD abban segít, hogy mélyen ellazulva, képzeletünkkel úgy hassunk tudatalattinkra, hogy valóban lefogyjunk. 

A Fogyás mobillal és CD-vel című könyvecském megjelenése után furcsa módon három olyan emberrel is találkoztam az ország különböző pontjain, akik örömmel újságolták, hogy éhezés nélkül adtak le 20-30 kg közti fölösleges súlyt az általunk régebben kiadott Testkontroll című könyvben leírt tanácsok alapján.

A fogyni vágyóknak ezért elsősorban azt javaslom, hogy olvassák el a Testkontroll című könyvet, vezessék be életükbe az ott ajánlottakat, és hallgassák mellette rendszeresen a Fogyás mobillal és CD-vel című könyvecskében található CD-t. 

Végül egy hasznos érdekesség: a kék szín csökkenti az étvágyat. Érdemes hát kék napszemüvegben táplálkozni. Hatására – a leadott kilók örömétől – hamarosan rózsaszínben fogja látni a világot…

dr. Domján László
az orvostudomány kandidátusa
agykontroll-oktató

A könyv megvásárolható kedvezményes áron csak 1 napig (2017.02.02-ig) az alábbi képre kattintva (akár ingyenes kiszállítással):

AZ ÉHES LÉLEK GYÓGYÍTÁSA - ELHÍZÁS, EVÉSZAVAROK ÉS KAPCSOLATOK

 

A témában nagyon tapasztalt, kitűnő terapeuta hiánypótló művét ajánljuk figyelmedbe, ha szeretnél megismerkedni a súlyproblémák, az elhízás és az evészavarok mögött meghúzódó lelki és kapcsolati okokkal. Vajon "mire szolgál" valójában a hájréteg, a kóros soványság vagy akár a kényszeres alakformálás/sportolás? Miért nem működnek sokaknál a népszerű, állítólag "tuti" diéták, életmódváltó programok? Mi lehet a valódi oka annak, ha valaki újra meg újra feladja a fogyókúrát? Mi segíthet valóban megszabadulni az (akár kevés, akár jelentős) túlsúlytól, az anorexiától, bulimiától, és békébe kerülni a testünkkel illetve az étellel?

DR. LUKÁCS LIZA: AZ ÉHES LÉLEK GYÓGYÍTÁSA - ELHÍZÁS, EVÉSZAVAROK ÉS KAPCSOLATOK

A fogyókúrába bújtatott hízókúra mára egy hatalmasra nőtt iparág lett, amely azért tud fennmaradni, mert sikeresen használja ki az elhízottak illetve evési problémákkal küzdők bizonyos lelki sajátosságait. Ezek az emberek azt kívánják: írja elő egy szaktekintély (vagy magát annak valló személy), hogy miből mennyit egyenek, és jósolja meg, hogy ettől mikor és milyen mértékű súlyvesztés várható.

A tartós fogyás vagy gyógyulás azonban nem nélkülözheti saját testi-lelki igényeink tudatosítását és elfogadását. Aki elvárja, hogy pontosan előírják neki, mit tegyen, az éppen az ellenkező irányba tart, mint amerre a célként kitűzött változás várja. Így a kudarc garantált, ami erősíti a tehetetlenségérzést és azt a tendenciát, hogy az egyén mástól várja a segítséget. Az előre legyártott, dobozokba csomagolt menüsorok azt sugallják, hogy minden ember egyforma, ugyanazok a problémái, szükségletei. Persze mindig akad százból egy, akinek valóban az adott módszer a tökéletes a fogyáshoz - ilyen az igazi sikertörténet, amelynek sztorijával eladható a többi százezernek ugyanaz a bogyó, étrend, edzésprogram.

Ez a könyv Neked szól, aki már hosszú ideje vívod harcodat a túlsúlyoddal vagy az evészavaroddal. Abban szeretnék segíteni, hogy az eddigi meddő próbálkozások után olyan útra léphess, amely valódi eredményekhez vezet. Nem kell erősebben küzdened vagy jobban akarnod. Nem kell más emberré válnod. Mindössze máshogy tekintened a problémára, mint eddig.

Nem mondom meg, mit tegyél, ehelyett arra biztatlak, hogy a könyvben felsorolt szempontok és példák segítségével próbálj rájönni, hogy a Te életedben vajon milyen célt szolgálhat a túlsúly, az anorexia vagy a bulimia. Ez az első lépés a tartós fogyás vagy a gyógyulás felé vezető úton.

"A kötet a színvonalas tudományosság és a meggyőző ismeretátadási képesség szép példája. A szerző alaposan körbejárja a problémakört, minden fontos területet sorra vesz, jó ajánlásokat fogalmaz meg, így a könyv hasznos önsegítő olvasmány – amelynek egyébként kifejezetten élvezetes a stílusa, nehéz letenni. Tisztafejű, okos terapeuta mélyreható tapasztalatai mutatkoznak meg a fejezetekben. Kitűnő, hiánypótló mű, amely remélhetőleg nagy siker lesz nem csupán az elhízottak és evészavarokban szenvedők, hanem a családtagok, érdeklődő laikusok, tanárok és segítő szakemberek körében is."
Prof. Dr. Túry Ferenc

Megrendelem a könyvet 3150 forintért


OLVASS BELE A KÖNYVBE!

"Az evési problémák behálózzák a személy egész életét. Nem lehet elkülöníteni ezeket sem a családtól, sem a párkapcsolattól, sem a munkahelytől, sem a hétköznapoktól, sem az ünnepektől. A táplálkozás területén tehát bármilyen életkorban könnyen megjelennek a lelki egyensúlyhiány tünetei. Legtöbbször azonban ezek valóban csak tünetek: a túlsúly, az extrém fogyás, az önhánytatás, a székrekedés, a hashajtóhasználat, a túlzásba vitt testedzés is. A problémakezelésben sokan meg is állnak ezen a szinten, és ahelyett, hogy arra keresnék a választ, hogyan kapcsolódik a probléma más életterületekhez, melyek azok a jelen- vagy múltbeli körülmények, amelyek fenntartják a nem kívánt állapotot, azonnal elhatározzák, hogy lefogynak, vagy gyökeresen megváltoztatják étkezési szokásaikat. Ez a gondolkodás az első tipikus hiba a testsúllyal folytatott küzdelemben."

"A legtöbben azért vallanak újra meg újra kudarcot, mert nem reális célokat tűznek ki. Ennek legtipikusabb példája, hogy valaki többet szeretne fogyni, mint amennyire testileg és lelkileg képes. A hibás célok között szerepel még olyan étkezési és mozgásterv kialakítása is, amely hosszú távon nem illeszthető be a személy hétköznapjaiba. Ha valaki anélkül határozza meg a céljait, hogy a végére járna, vajon miért is hízott meg, mi áll a hátterében annak, hogy elkezdte magát hánytatni, vagy miért tekinti mindenekfelett való értéknek a külső megjelenést, nagy eséllyel nő a sikertelen próbálkozások száma, s ezekkel együtt a testsúlya is."

Dr. Lukács Liza

"Egy mélyreható elemzés során ki lehet szemezgetni egy evészavaros ember életútjából, hogy ki, mikor, hogyan, mennyiben járult hozzá ehhez az úthoz. Sőt, ilyenkor azokról is megemlékezhetünk, akik tompíthatták volna a negatív hatásokat, de ilyen-olyan okból kifolyólag nem tették. Ez leginkább azért fontos, hogy az ezekkel a személyekkel kapcsolatos ki nem mondott, negatív, elnyomott érzések felszínre kerülhessenek. Ám ahogy a hozzátartozóknak, úgy az evészavarral küzdő személynek sem a problémáért illetve annak kialakulásáért kell felelősséget vállalnia, hanem a megoldásáért. Ha nem sikerül túljutni a felelősök keresésén, illetve mások vagy saját maga okolásán, akkor azzal önmagának tesz rosszat: kiengedi a kezéből a saját élete változása feletti kontrollt. Végül nem jut sehová, csak kering a fájó múltbéli események körül."

"Vannak párkapcsolatok, ahol az evészavar vagy a túlsúly mintegy harmadik személyként van jelen a viszonyban. Mindennapi témává válik, lehet okolni például a szexuális élet ellaposodásáért, a kapcsolat elszürküléséért, vagy azért, mert a másik fél már nem annyira izgalmas, vagy nem úgy viszonyul hozzád, mint a kapcsolat hajnalán. Sőt, van pozitív szerepe is: hozzá (az evéshez, az önhánytatáshoz vagy éppen a nem evéshez) lehet menekülni, ha baj van. Ha megbántottak, ha szomorú vagy, ha egy kis kényeztetésre vágysz, vagy ha a feszültségeidet szeretnéd gyorsan csökkenteni. Lehet, hogy elsőre furcsán hangzik, de az evéshez, a kompenzációhoz (az önhánytatás, a testedzés a leggyakoribbak) 'oda lehet bújni', vigaszt, megnyugvást ad – főleg, ha a párodtól ezt már kérni sem tudod, vagy neki nem mered megmutatni az igazi vágyaidat."

"Tipikus, hogy a fogyni vágyók túlságosan alacsony célsúlyt tűznek ki, nem veszik tekintetbe alkati, életkori, életviteli sajátosságaikat, hogy a túlsúlyt fenntartó pszichés háttértényezőkről már ne is beszéljünk. Ugyancsak gyakori, hogy nagyon kevés időt adnak maguknak a változásra - lényegesen kevesebbet, mint amennyi idő alatt eljutottak abba az állapotba, amitől szenvednek. Türelmetlenségük bizonyos szempontból érthető: nagyon nehéz evészavarosként élni, és mint annyi más problémára, erre is igaz, hogy aki nem élte át, az el sem tudja képzelni, milyen lehet. Nem egyszerű szót érteni azokkal a hozzátartozókkal, ismerősökkel, akik a táplálkozási zavart egyfajta 'úri huncutságnak' tekintik - nemcsak az érintetteknek, de még a szakembernek is kemény feladat megismertetni velük a probléma lényegét. De akadnak kliensek, akik azt sem tudják, hová akarnak eljutni, mi a valódi céljuk a testsúlycsökkentéssel. Nem számolnak azzal, hogy az általuk elérni kívánt változás ugyanúgy befolyásolni fogja az életük összes területét, mint a jelenlegi probléma. Környezetük nem minden változást fogad majd pozitívan, ami őket is elbizonytalaníthatja. A súlyproblémákat jellemző önismereti, megküzdési, kommunikációs hiányosságok miatt pedig maguk sem fognak tudni élni az alacsonyabb testsúly adta lehetőségekkel."

"Az evészavaros emberekkel való terápiás munka során megfigyeltem, hogy amikor az evésről vagy az ahhoz kapcsolódó lelki tényezőkről kezdünk el beszélni, hirtelen gyermekivé válnak: gesztusokban, szóhasználatban, testtartásban – sokan el is sírják magukat. Igaz ez azokra is, akik az életük más területén igen magas pozíciót töltenek be, ott magabiztosak és képesek felnőttként viselkedni. A gyermeki sebezhetőség könnyen befolyásolhatóvá teszi őket az evéssel-fogyással kapcsolatos területeken, amit a gyakran önjelölt életmód tanácsadók ki is használnak. A legszomorúbb élményeim közé tartozik, amikor azzal szembesültem, hogy százezres nagyságrendű követőtábort tud összegyűjteni egy olyan valaki, aki megalázóan, lenézően szól mindenkihez, aki nem elég izmos vagy súlyfeleslege van. Ez a több százezer ember hiszi és vallja, hogy számára az ilyenfajta ostorozás jelent motivációt. Az illető népszerűségének titka valószínűleg az, hogy éppen azt a hangnemet használja, amelyet ezek az alacsony önbecsülésű emberek önmagukkal szemben, illetve gyermekkorukban megtapasztaltak. Ez viszont értelemszerűen inkább benne tartja őket abban az állapotban, amitől szabadulni szeretnének - tartós, mélyreható változás ilyen módszertől nem várható."

" Ha megkérdezem, miért akar valaki lefogyni, akkor a leggyakoribb válaszok az alábbiak:
- Szeretném, ha lenne önbizalmam.
- Újra nőnek/férfinak szeretném érezni magamat.
- Hogy sikeresebb legyek a másik nemnél.
- Hogy a párom büszke legyen rám.
- Meg akarom mutatni a környezetemnek, hogy képes vagyok rá.
- Be akarom bizonyítani, hogy van akaraterőm.
- Szeretném elfogadni önmagamat.
Ezek valóban lehetnek következményei a fogyásnak, de önmagában az alacsonyabb testsúly a fenti problémákat nem oldja meg. Ha valaki lefogy egy sikeres diétával, de a szemlélete nem változik, akkor vissza fog hízni, vagy egy állandóan a testsúlyával foglalkozó, egyre boldogtalanabb ember válik belőle, mert nem fogadja el, ezért nem is becsüli, nem is szereti önmagát. Ha semmi más nem vezérel, mint hogy a környezeted elismerjen, az nem segíti, hogy felismerd a saját igényeidet. A pszichológia abban tud segíteni, hogy az az időszak, amíg lefogysz, egy út is legyen, amit bejársz, miközben egyre többet tudsz meg arról az emberről, aki vagy."

"Ahogy az évek múlásával egyre több tapasztalatot szerzek az evési problémákkal küzdőkkel folytatott közös munka során, mindinkább úgy vélem, hogy a 'fejben dől el' elve nem állja meg a helyét. Legalábbis nem kizárólagosan, nem úgy, mint az egyetlen elv, amit szem előtt kell tartanod. A sikeres, tartós testsúlykontroll elérése érdekében érzelmi síkon is dolgozunk. A súlyprobléma mögötti fájó élmények átdolgozása pedig nem fejben történik. Azok újraélése, a valódi, elnyomott érzések felszínre segítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hiányzó szükségletek és hiányos készségek újraépíthetők legyenek."

Megrendelem a könyvet 3150 forintért

"Többször hallottam már túlsúlyos, össze-vissza táplálkozó személytől, hogy neki nincs evészavara, mert hiába eszik és hízik, őt ez nem bántja. Az evés és a hízás miatti szorongás és bűntudat valóban az étkezési problémák egyik jellemző vonása, de nem a személynek a problémához való viszonya határozza meg, hogy zavarról van-e szó. Az anorexiás beteget sem zavarja különösebben az állapota. Legalábbis egy darabig. Gyakran alakul ez hasonlóan a túlsúllyal rendelkező és az elhízott embereknél is. Ami kezdetben nem tűnik problémának, az idővel azzá válhat, tekintve, hogy az elhízás nem egy stagnáló állapot, hanem az évek előrehaladtával súlyosbodik, olyan problémákat vonva maga után, amelyek már önálló betegségként igényelnek orvosi kezelést. A zavar jellegét inkább úgy határolnám be, hogy ha a személy többet és mást eszik, mint amire biológiailag szüksége van, ha más igényeit, szükségleteit elégíti ki az ételekkel (például jutalomként vagy vigaszként használja a finom falatokat), ha a feszültségeit csökkenti az evéssel, vagy érzelemkifejezési nehézségek állnak a mögött, hogy többet eszik, akkor a táplálkozása nem megfelelő."

"Az anorexiás betegek családjára jellemző az összemosottság, ami azt jelenti, hogy a generációk és az egyének közötti határok változtathatók, könnyen átjárhatók. Ez abban nyilvánul meg, hogy sokat foglalkoznak egymás testével, külsejével, sokszor tesznek egymásra megjegyzést ezzel kapcsolatban. Ugyanerre példa, hogy a gyereknek nem lehetnek az életkorának megfelelő titkai, a szobája ajtaját nem zárhatja magára. Nem támogatják az egyéniség kialakulását, ami az önismeret szempontjából nagy veszteség. Ugyanakkor a szülők gyakran vonakodnak a személyes vezetői szerep nyílt vállalásától. (A 'mások érdekében' és az érintettek megkérdezése nélkül hozott döntések nem jelentik a vezetői szerep nyílt felvállalását!) Ennek egyik megnyilvánulása a másik véglet is, amikor a kiskorú gyermeket olyan kérdésekben hozzák döntési pozícióba, amely a felnőtteket érinti, például 'kis bíróként' igazságot kell szolgáltatnia a szülők vitájában, ezáltal ő is kényszerűen hozzájárul a kóros egyensúly megőrzéséhez. Ilyenkor a szülők nem vállalják fel nyíltan a konfliktust, hanem az egyikük „panaszkodik” múltbeli és jelenlegi sérelmeiről a gyermeknek, ezáltal olyan témákba avatva be őt, amelyek kizárólag a párra tartoznak. A gyermek a gyengébbnek vélt fél mellé áll, ami lehetetlenné teszi a saját leválását, az önállóság kialakulását. Másrészt 'beszorul' a két szülő közé, és végképp megromolhat a kapcsolata azzal a féllel, aki mellett nem állt ki."

"Akinek a számára az evés a legtermészetesebb dolog a világon, nem érti, hogyan lehet tovább folytatni, ha valaki már nem kívánja. Ennek ellenére, bizonyítandó a kapcsolat fontosságát, nagy elánnal veti bele magát a segítségnyújtásba, de mivel nem ismeri ezen betegségek természetes hullámvölgyeit, amelyek törvényszerűen végigkísérik a gyógyulást, újabb konfliktusforrás lehet a kapcsolatban, ha az evési problémával küzdő fél megbotlik. Mondjuk, az anorexiás megint nem eszik, vagy a bulimiás egy darabig jobban van, majd ismét hánytatni kezdi magát, pedig párja (általában a férfi) elhalmozza mindennel. Minden nap elmondja neki, hogy ő így (mármint ezzel a testtel) is elfogadja és szereti, vajon kinek akar rajta kívül tetszeni, és higgye már el, hogy vonzó. Amikor azonban mindezek ellenére a beteg nem gyógyul, vagy a fogyózó feladja a diétát, és visszahízik, akkor számon kéri rajta, hogy vajon elég fontos-e neki a kapcsolat. A kapcsolat egyébként lehet nagyon fontos, de hiába mondom el valakinek mindennap, hogy ő szeretetreméltó, és én száz százalékosan elfogadom őt, ha ő nem tudja szeretni és elfogadni önmagát, akkor ez nem sokat ér. Az önbizalom nem ettől erősödik. Az ebből adódó viták azonban elkezdik rombolni a kapcsolatot, a betegben pedig fokozzák a bűntudat érzését."

"Nagyon tipikus, hogy a problémával küzdő féllel a partnere már nem úgy viselkedik, mintha a párja, szerelme, felesége, férje volna, hanem mint egy ápolttal, akire vigyázni kell, akit ő felügyel, olykor gyerekként megfedd. Ez a viselkedésmódosulás sokszor megjelenik a szülő-gyerek viszonylatban is, még akkor is, ha az evészavaros gyermek már felnőtt, és külön él. Egyrészt 'beteg és segítő' szerepe nagyon könnyen alá-fölérendelt viszonnyá alakul, másrészt az esetleges kudarcok könnyen rávetülnek a kapcsolatra, a segíteni próbáló félre is. Ez a fajta aszimmetrikus viszony a mindennapokban felügyeletként jelenik meg, úgy, hogy a segítő fél elkezdi figyelni és kommentálni, mit eszik vagy nem eszik a szenvedő fél. Az evés felelősségét vissza kell adni a problémával küzdő személynek. A kontroll az övé, ne vegyék át a családtagok, még akkor se, ha az evészavaros személy kifejezetten ezt kéri. Ez ugyanis a felelősség átruházása, amit egyfajta 'babásításnak' szoktam nevezni. Ennek nincs helye a párkapcsolatban, és ez alól az sem kivétel, ha a pár egyik tagja evési problémákkal küzd. A másik jellemző 'felügyeleti' hozzáállás, amikor a társ néha odaszól, hogy 'Miért eszel süteményt?' vagy 'Biztos, hogy még azt is meg akarod enni?'. Ezek eldöntése az evészavaros személy dolga és felelőssége. A társnak másképp kell segítenie. Ne az étkezésre figyeljen, hanem az emberre: ki ő, milyen vágyai vannak, mitől szomorú, hogyan változna meg, ha nem lenne evészavaros? Bátorítsa kihívások vállalására, hogy sikerélményeket szerezhessen. Beszélgettem olyan férfiakkal, akik ugyan nagyon szerették volna, hogy evészavaros vagy elhízott barátnőjük, feleségük meggyógyuljon, lefogyjon, vagy kibéküljön önmagával, de arra már korántsem reagáltak jól, ha nyitottabb lett a külvilágra, társaságba kezdett járni, vagy új hobbikat akart kipróbálni. Nem bíztak ugyanis abban, hogy ha más férfiakat is megismer, akkor nem fog kilépni a kapcsolatból."

Megrendelem a könyvet 3150 forintért

Akár ingyenes kiszállítással: itt

ny028.png

 

A könyv tartalomjegyzéke:

I. rész  A VÁLTOZÁS: KÉNYSZER VAGY VÁLASZTÁS

II. rész: EVÉSZAVAROK ÉS EVÉSI PROBLÉMÁK

III. rész: NÉHÁNY TISZTÁZÓ GONDOLAT AZ ÉVÉSZAVAROKRÓL ÉS AZ ELHÍZÁSRÓL

IV. rész: PÁRKAPCSOLAT ÉS EVÉSI PROBLÉMÁK

V rész: A PSZICHOLÓGIA ÉHSÉG NYOLC FAJTÁJA

 

Ha fogyni akartok, pihenjetek!

 

Amikor elmentem a diétás oktatásra, és megkérdezte tőlünk a dietetikus, hogy mikor szoktunk este lefeküdni, szinte mindannyian azt válaszoltuk: éjfél után. És egyikünk sem úgy nézett ki, mint a Világszép Nádszálkisasszony (kivéve persze az oktatót.) Számomra még mindig elérhetetlen álom, hogy éjfél előtt ágyba kerüljek, de azzal már tisztában vagyok, hogy pihenés nélkül a fogyás sem megy. Én Both Gabi voltam, most pedig olvassátok el Prónay-Zakar Gina írását arról, hogy a pihenést nem lehet megúszni, ha egészséges akarsz maradni. 

A láthatatlan pillér

Életmódváltó programunkban a négy fő pillér: a személyre szabott, pulzuskontrollált edzések, az egyéni diétás tanácsadás, az orvosi háttér és a lelki munka. Ezek mellett – pontosabban alatt – létezik azonban egy láthatatlan ötödik pillér. Erre van a legkevesebb ráhatásom egy-egy vendég esetében, ezért igyekszem jó sokat szajkózni:

ha fogyni akartok, pihenjetek!

Egyre több embernél diagnosztizálnak inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget. Ezek kialakulásában jelentős szerepet játszik a helytelen, finomított szénhidrátokban gazdag étrend és a mozgásszegény életmód. Ám legalább ennyire fontos lehet ebben, és a már kialakult állapot romlásában a stressz és a kevés alvás.

Nem megyek messzire: magam is inzulinrezisztens vagyok, ám a rendszeres sporttal és diétával az esetek többségében tünetmentes tudok maradni. Azonban drámai eredményeket produkálok akkor, amikor túlhajtom magam a munkában, és az éjszakánként is pörgő agyamat sem tudom megnyugtatni. Ilyenkor szinte automatikus a hízás. De hogyan vezethet hízáshoz a pihenés hiánya?

Pihenj, ha jót akarsz magadnak!

Egy holland kutatás szerint például egyetlen, kevés alvással töltött éjszaka is gátolja a szervezetet abban, hogy felhasználja az inzulint a vérben lévő cukor lebontására. Az már korábban is ismert volt, hogy a folyamatos alvásdeficit következtében felborul a cukoranyagcsere, ám a kutatás szerint egyetlen rossz éjszaka, amikor csak négy órát aludtak a résztvevők, 18-25 százalékkal csökkentette az inzulinérzékenységet, vagyis azt a képességet, hogy a cukorral táplálkozó sejtek inzulinreceptorai „észrevegyék” a táplálék megérkezését, és beengedjék a sejtekbe a tápanyagot. Hasonló eredményre jutottak azok az amerikai kutatók is, akik alanyai a hétköznapi zaklatott alvásaikat a hétvégi túlalvásokkal próbálták kompenzálni. Ez sajnos nem jó megoldás.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha az inzulinérzékenység romlik, a hasnyálmirigy inzulin-többlettermeléssel reagál, hiszen a sejtek éhezéséből az agy azt a téves következtetést vonja le, hogy a vérben nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű inzulin a cukor elszállítására. Rövidtávon ez zsírraktározáshoz vezet, hosszú távon a túltermelésre kényszerített hasnyálmirigy kimerüléséhez, vagyis cukorbetegséghez, következményes állapotként számos szív- és érrendszeri, vagy akár daganatos betegséghez.

Hogy ismét visszatérjek a saját példámra: egy csúnyán túlhajtott időszak után – orvosi utasításra – egy egyhetes, szinte teljesen passzív szabadságra mentem. Nem sportoltam, naponta elmentem sétálni, rengeteget aludtam, és persze tartottam a szokásos étrendemet. Egyetlen hét alatt hat centi ment le a derekamból pusztán a pihenéstől. Azért ez nem rossz, ugye? És egyben persze ijesztően tanulságos is.

 Milyen a jó pihenés?

A pihenés a mi értelmezésünkben nemcsak a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást jelenti, hanem az edzések közötti regenerációs időt is. Sokszor veszem észre a lányokon és magamon is: annyira elragad az edzés iránti szenvedély, hogy „nem tudunk lejönni róla”. Ha tartósan nem iktatunk be aktív pihenőnapokat hetente egy-két alkalommal  – vagyis olyan napokról beszélek, amikor a hobbisportolónak nincs edzése, „csak” sétál, kirándul – egy idő után kimerül a szervezet. Ilyenkor megbetegedhetünk, nő a sérülés veszélye, stb…

Az állandó túlhajszoltság a kortizol, vagyis a stresszhormonszint növekedésével járhat, ami megint csak zsírraktározáshoz vezethet.

Tehát széthajtjuk magunkat, és még eredményt sem érünk el, sőt. Ha kényszerpihenő helyett mi magunk tervezzük be tudatosan a regeneráló napokat, sokkal gyorsabb és látványosabb lehet a fejlődésünk. Legyen az tónusosabbá váló izomzat, vagy karcsúsodó derék.

 

Prónay-Zakar Gina
életmód-tanácsadó, személyi edző
Libertad Stúdió tulajdonosa

Forrás: wmn.hu

Ha érdekesnek találod a témát figyelmedbe ajánlom az alábbi könyvet: kattints  ide!

süti beállítások módosítása