2017.már.05.
Írta: netbutik komment

5 perc Pál Feri - Nevessünk...Talált tárgyak..katonai eskü…

Forrás: http://www.palferi.hu/hanganyagok/5perc-palferi

Nevettél ma már?

A tanítónő elkezdi az órát az iskolában:
Gyerekek, ma a telefonálásról lesz szó. Bekapcsolom a hangszórót és felhívok egy tetszőleges számot.
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot kívánok, szeretnék Zolikával beszélni.
- Bocsánat asszonyom, de nekünk nincs Zolikánk.
Valószínűleg egy hibás számot tetszett felhívni. Kezét csókolom!
Látjátok gyerekek, így viselkedik egy jól nevelt,
udvarias ember alapfokon.
Aztán a tanítónő felhívja ugyanazt a számot.
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot, Zolikával szeretnék beszélni.
- Hát kérem, maga engem az előbb hívott fel.
Még egyszer elmondom tehát, hogy itt nincs egyetlen egy Zolika sem! Megértette?
Hallottátok, hogy reagál egy ember a második megkeresésre.
Most jön a legmagasabb fok...
A tanító néni felhívja ugyanazt a számot.
- Itt Horváth-lakás.
- Jó napot, szeretnék Zolikával beszélni!
- Már megint te vagy az, te hülye k....va? Menjél vissza a jó k....va
anyádba, ahonnan jöttél. Te nem vagy normális! Vagy engem akarsz ba.........gatni? Menj az anyádba!!!
Gyerekek, ez a felizgatottság legmagasabb foka.
Egy vörös hajú gyerek jelentkezik az utolsó sorból:
- Tanító néni, szerintem még ennél is van egy magasabb fokozat!!!
- Mutasd meg, Jenőke.
A gyerek felhívja ugyanazt a számot:
- Itt Horváth-lakás.
- Zolika vagyok, ....nem kerestek??

Miért füllentenek a nők?

00_24.JPG

A varrónő egy nap a folyó mellett üldögélt és varrogatott, s hirtelen a gyűszűje beleesett a folyóba. Sírni kezdett, mire megjelent az Úr és megkérdezte: „Miért sírsz?”

A varrónő elmondta, hogy a gyűszűje beleesett a vízbe, pedig szüksége lenne rá a megélhetéshez.

„Az Úr lebukott a víz alá, majd megjelent egy aranygyűszűvel.

„Az a te gyűszűd?” - kérdezte.

A varrónő azt válaszolta: „Nem.”

Az Úr ismét lebukott és felhozott egy ezüstből készült gyűszűt.

„Ez a te gyűszűd?” - kérdezte újra.

A varrónő ismét azt válaszolta: „Nem.”

Aztán az Úr újra lebukott és felhozott egy fagyűszűt.

„Ez a te gyűszűd?” - kérdezte az Úr.

A varrónő azt válaszolta, „Igen.”

Az Úr nagyon megörült a varrónő őszinteségének és odaadta neki mindhárom gyűszűt és a varrónő nagyon boldogan tért haza.

Nem sokkal később a varrónő a férjével sétálgatott a folyóparton, mire az hirtelen megbotlott és beleesett a vízbe. A nőismét sírni kezdett, az Úr újra megjelent és megkérdezte: „Miért sírsz?”

„Ó, Atyám, a férjem beleesett a vízbe!”

Az Úr lement a víz alá és felhozta Mel Gibsont.

„Ő a férjed?” - kérdezte.

„Igen” - mondta a varrónő.

Az Úr dühös lett. „Hazudtál! Ez nem igaz!”

A varrónő ezt válaszolta: „Ó, kérlek bocsáss meg nekem, Uram. Ez egy félreértés. Tudod, ha nemet mondtam volna Mel Gibsonra, te felhoztad volna Tom Cruise-t.

Aztán ha ő rá is nemet mondtam volna, felhoztad volna végül a férjemet. Aztán mikor igent mondtam volna rá végül, nekem adtad volna mindhármukat.

Uram,  én egy szegény asszony vagyok, nem tudok három férjről gondoskodni, mindössze ezért mondtam igent Mel Gibsonra.”

A történet tanulsága: ha egy nő füllent, annak mindig jó és tisztességes oka van és mások javára szolgál.

 

Gyógyító nevetés

A nevetés a legjobb orvosság, valódi hasznosságát már a nyugati orvostudomány is felismerte. Az ősi Indiában és Kínában templomokat szenteltek a vidámsággal történő gyógyításnak, a modern „humorterapeuták” pedig bebizonyították, hogy egyperces nevetés felér tíz perc edzéssel.

 

Nem nehéz megtapasztalni, hogy aki széles mosollyal, jókedvűen viszonyul embertársaihoz, azt szinte mindenki szimpatikusnak találja, ráadásul környezetét is jobb hangulatra deríti. A nevetés azonban több mint jókedv, és több mint szórakoztatás: kétségtelenül az egyik legkellemesebb és leghatásosabb gyógymód, amit az orvostudomány már az ókorban is előszeretettel alkalmazott, de pontos fiziológiai hatásait csak az elmúlt évtizedekben ismerte meg a világ.

 Csak semmi betegség!

„A humor bizonyíthatóan kiváló eszköz a stressz és a krónikus fájdalom csökkentésére” – derül ki William Fry, a kaliforniai Stanford Egyetem professzora által közreadott tanulmányból, amelyben a nevetés gyógyító erejét reprezentálta. A kutató szerint egy gyermek naponta háromszáz alkalommal nevet, ezzel szemben a „legmorcosabb” felnőtt alig tizenötször mosolyodik el. Pedig egy kiadós nevetés több mint négyszáz izmot mozgat meg, és mind a légzési, mind a keringési rendszerre jótékonyan hat, hiszen oxigéndús levegőhöz juttatja a tüdőt, erősíti a szívverést és felgyorsítja a keringést.

 

 
A vidámság hosszútávon is pozitív testi és lelki változásokat eredményez: érezhetően csillapítja a fájdalmat, oldja a feszültséget, és javítja az általános kedélyállapotot. A humorra fogékony emberek szervezete a különböző kórokozókkal szemben is jóval ellenállóbb. A rendszeres nevetés drasztikusan csökkenti a három legkárosabb stresszhormon jelenlétét, egyúttal növeli a boldogsághormon szintjét. Az endorfin termelődése pedig nagyon fontos a hangulat és az életminőség szempontjából, hiszen a boldogság segíti a problémamegoldó készséget, fokozza az önbizalmat és megkönnyíti a társasági kapcsolatokat is.


A nevetés hatásait vizsgáló amerikai kutatók azt is igazolták, hogy a felhőtlen vidámság hasznos kalóriaégető módszer és ideális fogyókúra lehet. A Tennessee államban található Vanderbilt Egyetem munkatársai a világon először mérték meg azt az energiát, amit az ember a nevetés során „elfogyaszt”. Egy kiadós hahotázás annyit ér, mint tíz perc az evezőgépen vagy tizenöt perc a szobabiciklin, így aki nap mint nap elvégzi a „gyakorlatot”, akár néhány hónap alatt megszabadulhat a felesleges kilóktól.

 Nevettető terápia

A vidámság pozitív hatásait használja ki a nevetésterápia, amely napjainkban éppen olyan fontos része lett a kórházi ellátásnak, mint a gondos ellátás vagy a megfelelő étrend. A hivatalosan is elismert kezelés részeként a „humorterapeuták” vicclapokkal, tréfás videókkal és mulatságos történetekkel próbálják felvidítani a súlyos betegeket, míg a hosszas kórházi kezelésre szoruló gyermekek szórakoztatásáról a hetente érkező „bohócdoktorok” gondoskodnak.

A legtöbb orvos nagy jelentőséget tulajdonít az önkéntes nevettetők heti kórházi látogatásainak, hiszen a terápia megtanít szembenézni a félelmekkel, így a vidám vizit bizonyítottan javítja a beteg gyermekek gyógyulási esélyeit. Egyes szakemberek szerint a fogyatékosoknál és a pszichiátriai betegeknél egy idő után még a gyógyszeres kezelést is helyettesítheti a nevetésterápia.

„A tartós nevetés és a vele járó intenzív légzés ugyanúgy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz vezethet, mint amilyet relaxáció útján is elérhetünk” – állítja Dr. Madan Kataria indiai orvos, aki – a jóga légzőgyakorlatait felhasználva – 1995-ben alapította meg a nemzetközi „Laughter Club”, azaz a Hahotaklub hálózatot. Kataria tapasztalatai alapján a kitartó nevetés egyfajta aktív meditációra hasonlít, mert a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése. A világon valódi „kacagásmozgalmat” váltott ki az újszerű kezdeményezés: jelenleg ötven országban ötezer nevetőklub működik, amelyek tagjai csak azért gyűlnek össze hétről hétre, hogy közösen nevessenek egy jóízűt. Eddig szerencsére sehol nem okozott problémát a feladat teljesítése…


HERBERT SMITH

Forrás: noiportal.hu

Nevettél ma már?- A gyerekek meglátásai a legjobbak...!

            Vendégségbe készültünk a férjemmel, és kislányunk érdeklődve

            nézte, ahogy apja felveszi a szmokingját:
            - Apa, ezt a ruhát nem kellene felvenned! - szólalt meg. -
            Miért nem, kicsim? - kérdezte a férjem.
            - Tudod, másnap reggel mindig fáj tőle a fejed!

            ***

            Ágyba dugtam a három és ötéves lányaimat. Átöltöztem egy régi
            melegítőalsóba és kinyúlt pólóba, majd bementem a
            fürdőszobába hajat mosni. Ott is hallottam, hogy veszekednek.
            Egy ideig hallgattam, majd törölközőt csavartam a fejemre,
            berontottam a szobájukba és leordítottam őket. Útban
            visszafelé még hallottam, ahogy a hároméves megkérdezi
            nővérét: - Te Réka, ez meg ki volt?

            ***

            Hat hónapos terhes voltam a második gyerekemmel, amikor
            lányommal elmentünk  egy kicsit vásárolni. Bementünk egy
            baba-mama boltba is, hogy szoknyát vegyünk nekem. A gyerek
            egy ideig nézte, ahogy a tükörben sürgölődöm, majd
            megjegyezte:

            - Nagyon kövér vagy, anya.

            Kedvesen elmagyaráztam neki, amit úgyis tudott, hogy egy
            kisbaba van a pocimban, attól látszik nagynak. Erre pikírten
            hozzátette:

            - És a popsidban mi van?

            ***

            A kislányomnak egy régi kulcsot adtam játszani.
            - És hol az ajtó, amit nyitni lehet vele? - kérdezte.
            Azt feleltem, hogy fogalmam sincs. Ő csodálkozva végigmért,
            és megjegyezte: - A kulcsot szokták elveszíteni, nem az
            ajtót.

            ***

            Az üzletközpont egyik boltjában hatéves egypetéjű
            ikerunoka-hugaimat lenyűgözte a számukra elérhető magasságban
            elhelyezett sok színes hajpánt és csatt. Egyiket a másik után
            próbálták fel, de hamarosan csalódottan állapították meg,
            hogy nincs tükör, amiben megnézhetnék magukat. Végül egyikük
            ráadott az ikertestvérére egy ugyanolyan csillogó hajpántot,
            amilyet már a saját fejére is föltett. Aztán azt mondta: -
            Maradj nyugton, hadd lássam, hogy áll nekem.

            ***

            Fiatal kolléganőm húga még óvodás volt, amikor a tűzoltóság
            oktatást tartott az oviban. A bemutató után a tűzoltó
            feltette a következő kérdést: - Gyerekek, mit csináltok, ha
            ég a kabátotok?
            Megszólalt az egyik kisfiú:
            - Nem veszem fel!

            ***

            Valamelyik nap ebéd után az apám elment fogat mosni, és a
            kisfiam is vele tartott. Miután látta, hogy a nagyapja
            kiveszi a felső fogsorát és megmossa, majd ugyanezt teszi az
            alsó fogsorával, azt kérdezte: - Nagyapa, a nyelvedet is ki
            tudod venni?

            ***

            Négyéves unokaöcsém, Feri szép rajzot készített a
            nagymamájának, és nagyon szerette volna megmutatni neki.
            Mivel a fürdőszoba ajtaja nyitva volt, Feri benyitott - éppen
            akkor, amikor a nagyi csuromvizesen, anyaszült meztelenül
            kilépett a zuhany alól. A kisfiú végigmérte, majd
            tárgyilagosan megállapította: - Nagyi, szemüvegben jobban
            nézel ki!

            ***

            Egyik nap az iskolában egy fényképész csoportképet készített
            az osztályról. A tanító néni megpróbálja rávenni a
            gyerekeket, mindenki vegyen a képből. - Képzeljétek el,
            milyen jó lesz, ha majd felnőtök, előveszitek a képet és azt
            mondjátok, itt van Judit, ő orvos. Ez meg Gábor, ő
            autószerelő. Hátulról egy vékonyka hang: - És itt a tanárnő,
            ő meg halott.

            ***

            A fiam kérdezte négyévesen, mikor a lányomat hazahoztuk a
            szülészetről... (errefelé az a szokás, hogy egy kis
            vászondarabra felírják a babám nevét és a csuklójára
            kötözik). - Apu, mikor vesszük már le róla az árcímkét?

            ***

            Négyéves fiam sehogy sem boldogult a köhögés elleni szirupja
            kupakjával, és végül azt kérdezte: - Miért nem tudom én ezt
            kinyitni? - Mert bizontsági zár van rajta, hogy gyerekek ne
            tudják kinyitni - feleltem. Még egyszer próbálkozott a
            kupakkal, aztán azt kérdezte: - De honnan tudja, hogy én
            gyerek vagyok?

            ***

            Templomunkban áldozáskor a gyerekek nemcsak kenyeret kapnak,
            hanem egy kis bort is. Istentisztelet után a pap félrehívott,
            hogy hétéves fiamról beszéljen velem. - Kérem, szóljon
            Jánosnak - mondta szelíden -, hogy a bor után mindig ámen-t
            kell mondani, nem hű, de finom-ot;

Címkék: Nevessünk
süti beállítások módosítása