2018.már.25.
Írta: netbutik komment

Húsvéti útravaló Müller Pétertől

20101222sztarszer4.jpg

Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.

"Minden elválás és búcsú: kis halál. És minden találkozás: újjászületés."

Sem születni, sem meghalni nem szeretünk. Mindkettő nagyon nehéz. Az egyik azért, mert nem tudjuk, hová kerülünk és mi lesz velünk - minden új és ismeretlen még. A másik pedig, mert nem tudjuk elengedni a régit. Ragaszkodunk mindenhez, még akkor is, ha rossz, mert nem tudjuk, lesz-e másik. Még mindig jobb a megunt keserves régi, mint a semmi.

Világhírű zenebohócunk híres mondása: "Van másik!"

Láttad őt? Gonosz bohócok elvették tőle és összetörték a hangszerét. Ott maradt szegény kifosztva, szomorúan, zene nélkül, de a kabátja alól mindig előkapott egy új hangszert: kis fuvolát, kis trombitát, kis harmonikát, kis hegedűt, és játszott tovább. Csodálatosan! A zenét nem tudták megölni.

Azt kiáltotta, boldogan és büszkén: "Van máááásik!" Mindig van másik.

Tél után tavasz, éjszaka után reggel, betegség után gyógyulás, és halál után új élet jön.

Húsvét van!

Nézd meg a fehér és rózsaszín virágos fákat, a rügyeket, a sárga aranyesőt. Színes lett a világ és illatos. Érzed? Ez nem csupán virágillat, hanem az újjászületés mámora. Az egész természet azt kiáltja: VAN MÁÁÁÁSIK!

Friss! Új! Reménykedő! Élettel teli! Csukott arcodat fordítsd az égre: újra meleg a nap, és langyos az eső. Érzed? Minden újjászületik. Te is - csak vedd észre, kérlek! Hogy nemcsak halál van, hanem születés is.

A feltámadás nemcsak a hívők ünnepe, hanem minden emberé. A tiéd is. Rádöbbenhetsz, hogy erősebb vagy, mint a halál, és arra is, amit az eredeti görög szó, az anástasis jelent: "újra lábra állni". Benned van az erő, az Élet ereje, hogy újra lábra állj. Élő lélek van benned, nem lehet téged legyőzni.

Játszd tovább a zenédet! Szépen, vidáman.

Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok/muller-peter/20120404-utravalo-husvetra-muller-petertol.html

Varázslatos ünnepi asztal – Egyedi és ötletes terítékötletek húsvétra

Névre szóló tojás, egyedi vintage váza, rusztikus fészekdísz – inspirálódj, és öltöztesd ünnepi hangulatba az ebédlőasztalt!

Húsvétkor nemcsak az ételek, de egy ízléses és ötletes teríték is szemet gyönyörködtetővé tudja varázsolni az ünnepi asztalt!

Ötletes névre szóló tojások

Készítsd el az ültetési rendet tojásokkal! Filctollal vagy alkoholos tollal írd rá a zsírtalanított tojásokra a neveket: a női rokonoknak, lány barátaidnak ragassz piros vagy rózsaszín masnit a tojások felső részére, kissé ferdén elhelyezve, a férfiaknak szánt darabokra pedig ragaszd fel csokornyakkendőként, kék színből. A tojásokat végül állítsd bele tojástartókba, és kész is a húsvéti ültetésrend! A nevek helyett a tojásokra vicces üzeneteket, szövegeket is írhatsz, a jókedv garantált!

Rusztikus fészek asztaldísz

Az ünnepi asztal éke lehet ez a kedves fészekdísz, ráadásul elkészíteni is nagyon egyszerű: fogj egy fonott kosarat, szedd tele fűvel, vagy tegyél bele szalmát, és helyezz rá színes tojásokat! A végeredmény egy bájos és igazán húsvéti asztali dísz, ami egy régies faasztalon még jobban érvényesül!

Elegáns tojásdísz

Fillérekért kaphatsz óriási, konyakos pohárra emlékeztető dekorációs vázát a háztartási boltokban, ami ennek a dísznek az alapja. Helyezz bele dekor-fűszálakat, majd tegyél rá lila és rózsaszín tojásokat! A fehér abroszos asztal közepén keresztezz 2 széles lila szalagot, és helyezd rá a díszt! Az elegáns és letisztult hatást lila tulipánokkal még tovább fokozhatod.

Nyuszi ül a fűben

Húsvétkor az ünnepi asztalon is ülhet akár több kis füles: helyezz természetes anyagból készült nyuszit az asztalra, de ha az általad választott stílushoz jobban illik a festett kerámianyúl, válaszd azt! Ezekkel a kis díszekkel rendkívül egyszerűen feldobhatod az ünnepi terítéket.

Egyedi vintage vázák

Használj konzervdobozokat vázaként! Fesd le matt pasztellszínekkel, finom rózsaszínnel, halványkékkel, vagy kend le ragasztóval és tekerd körbe kötözőmadzaggal, de egy egyszerű csipkeszalaggal is átkötheted! Máris kész a filléres és egyedi váza, ami elég alacsony ahhoz, hogy ne zavarja a csevegéseket!

Vidám virágdíszek

Egy hangulatos és szép tavaszi asztal elmaradhatatlan kellékei a virágok. Tedd vidámmá színpompás, tarka vágott virágokkal a terítéket, de a váza legyen egyszínű vagy átlátszó üveg, hogy a virágok érvényesülhessenek! Választhatsz élénksárga nárciszt is, sárga tojásgyertyákkal, fehér abrosszal, majd szórj szét apró, színes csokitojásokat az asztalon!

Húsvéti színkavalkád

Az ünnepi teríték kialakításánál mindig ügyelj a kiegészítők színeire! Ha elegáns hatást akarsz elérni, egymással harmonizáló árnyalatokat válassz, de ha a bohókás megjelenés a cél, kísérletezz bátran, azonban ha több színt használsz, kevesebb dekorációs elemet tegyél az asztalra, nehogy beleszédüljenek a vendégek a látványba! A citromsárga igazi húsvéti szín, a barna-zöld-fehér kombinációval pedig üde hatást érhetsz el. Ha a romantikus vonalat kedveled, válaszd a rózsaszínt és a pasztellszíneket!

Forrás: http://www.nlcafe.hu/husvet/cikk/teritekotletek-husvetra/

Címkék: Húsvét

A harangok Rómába mennek…

id-1006442.jpg

Forrás: .freedigitalphotos.net/

A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkéket is friss zölddel etették.

Azt mindannyian tudjuk, hogy nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, amit ruszlinak is hívnak, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raktak tüzet sem, kenyeret már csak ezért sem süthettek. A pénteki nap általában sem tartozik a szerencsés napok közé, nagypéntek különösen nem, hiszen a keresztény egyház szerint ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. A víz, amely megtisztít, különös jelentőséggel bír ezen a napon. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének. A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis menet közben, sem jövet, sem közben nem volt szabad megszólalni. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal.

A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Jászdózsán nagyszombaton reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: „Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagyobb zajt csaptak, és a férgeket jelképező szemetet söpörték ki a kocsiútra. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat:

Kígyó, béka, távozz el a háztú,
kígyó, béka, távozz el a háztú!
(Barna 1979: 90)

Csépán úgy vélték, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják. A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással egészült ki. Így ír erről visszaemlékezésében Vankóné Dudás Juli Galgamácsáról:

„A lányok mázolták, meszelték, tapasztgatták a falakat, a padot, mely az ablak alatt állt egész nagyhéten. Ez a padka földből volt, az ablak alatt, közvetlen a fal tövében".

Forrás: http://husvet.hu/

Címkék: Húsvét

Húsvét

id-10038399.jpg

Közeledik a Húsvét, megint közeledik egy ünnep. Az, hogy egy családban mennyire meghitten vagy mennyire feszülten zajlik egy ünnep, mutatja, hogy milyen állapotban vannak a családtagok közötti kapcsolatok.

Gyermekkorunkban szinte mindannyian vártuk az ünnepet. Csillogó szemmel, izgatottan, mert az ünnep ajándékot hozott, finom ételt, rokonlátogatást, kevésbé fáradt szülőket, valami újdonságot, a megszokottól eltérőt.

Minden emberben él egy kép, egy belső elvárás az ünnepi idillről, arról, hogyan kellene lezajlani egy ünnepnek, hogyan forduljanak egymás felé a családtagok, hogyan újuljon meg a környezet, mi kerüljön a terített asztalra. Az ünnep arra volna hivatott, hogy csupa olyan jó dolog történjen, amire a hétköznapokon nincs idő.

Ha felkészülünk az ünnepi hangulatra, ha „előkészítjük” a családtagok lelkét és viselkedését arra, hogy hogyan is képzeljük az ünnepnapok „forgatókönyvét”, megnő az esélyünk arra, hogy pihentető, kellemes ünnepünk legyen.

Amikor az ünnepről gondolkodok, mindig eszembe jut azoknak a kisgyermekeknek a története, akik egy karácsony alkalmával a bejárati ajtó fölé ezt az üdvözletet helyezték el: „Veszekedni tilos!” Érkeztek a nagyszülők, a nagybácsik és nagynénik, és a gyermekek az ünnep után boldogan mesélték, hogy ez alkalommal nem volt veszekedés az ünnepi összejövetelen.

Mire való az ünnep? Az ünnep elválaszthatatlan a jó emberi közösségtől. A meghitt légkör, az egymás felé fordulás, annak megélése, hogy tartozunk valahová, azzal függ össze, hogy társas lények vagyunk. A másik ember puszta jelenléte is befolyásolja a viselkedésünket, a hangulatunkat. Az együttes élmény, a megosztható érzések teszik jobbá a hangulatunkat, az egyetértés, az együtt gondolkodás, az együtt készülődés adja meg az ünnep alaphangulatát.

id-100361755.jpg

Az ünnep remek alkalom, hogy a család összetartását, összetartozását megéljük. Használjuk az ünnepet arra, hogy megismerjük egymás ötleteit az ünnep eltöltésének módjáról, osszuk meg a feladatokat, ha új ötlet támad, fogjunk össze a megvalósítás érdekében, hogy a család összetartozása erősödjön.

Fogadjuk el, hogy akik együtt, egy családban élünk, fontosak vagyunk egymás számára. Ha nem így lenne, nem élnénk együtt, nem osztanánk meg az életünket, a javainkat a másik emberrel. Az ünnepnapok így is és úgy is eltelnek. Semmivel sem kerül több energiába, hogy jól érezzük magunkat, mint az, hogy mogorván szemléljük a világot. Sőt, a jó érzések pozitív energiákat generálnak, míg a rossz érzések az ártó stressz szintet növelik bennünk.

Döntsünk jól! Érezzük jól magunkat azok között a lehetőségek között, amelyek megadatnak nekünk!

Forrás: lelkititkaink.hu

Képek forrása :freedigitalphotos.net

Címkék: Egyéb, Húsvét
süti beállítások módosítása