Minden szülő a legjobbat szeretné a kicsinyének. Ha orvoshoz kell vinni a gyereket azon túl, hogy jó szakember legyen a választott orvos fontos például egy újszülöttnél, hogy folyamatos kapcsolatban legyen a szülővel.  A nagyobbacska gyerekeknél a biztonságérzet és a tájékoztatás, hogy mi fog vele történni nélkülözhetetlen.

"A gyerekbarát orvoslás a központi témája egy ma kezdődő, kétnapos konferenciának: a hazai helyzeten még van mit javítani.

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete, a Padlás Konzultációs Műhely és az ELTE-PPK Affektív Pszichológia Tanszéke közösen szervezi azt a ma kezdődő konferenciát, amely a „Nem fog fájni?! – Humánus orvoslás a csecsemő- és gyermekgyógyászatban” címet viseli. 

Bár hazánk ratifikálta az ENSZ gyermekjogi egyezményét és tagja az Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért szervezetnek is, a gyerekbarát orvoslás területén bőven van még hova fejlődnünk. 

A gyerek igénye az első

– A legfontosabb, hogy az egészségügyi intézményeknek, az orvosoknak ismerniük kell a gyerekek sajátos szükségleteit. Egy újszülött esetében például azt, hogy szinte folyamatos kontaktusra van szüksége a szülővel. Csak akkor szabad elszakítani tőle, ha a gyógykezelése szempontjából erre elengedhetetlenül szükség van – mondja Sződy Judit, a konferencia egyik – pszichológus és újságíró – szervezője. – A nagyobbacska gyerekeknél a biztonságérzet és a tájékoztatás a fontos. Pszichés igényünk, hogy tudjuk, mikor mi történik velünk. De tiszteletben kell tartani a gyermek érzelmeit is – teszi hozzá.

Arról, hogy hazánk hol áll gyerekbarát orvoslás területén, pontos felmérés nincsen: szülők elbeszéléseiből lehet sejteni, hogy nincs minden rendben. 

Az is árulkodó adat, hogy mindössze 17 bababarát kórház létezik, miközben körülbelül 60 szülészeti osztály van az országban. A bababarát kórházakban a szoptatást normaként támogatják, ebben pedig komoly szerepet játszik többek között az, hogy az anyát és gyermekét nem különítik el egymástól.

Felmérés hiányában a szülő is nehezen tud tájékozódni arról, melyik intézmény mennyire gyerekbarát: a szülőtársak információi lehetnek relevánsak, ugyanakkor kórházi kezelésnél a betegség típusa, balesetnél pedig az ügyeletes intézmény határozhatja meg, hova kerül a csemete, így még információ birtokában sem biztos, hogy tud cselekedni a szülő. 

– Ha a gyerekbarát követelményrendszer nem teljesül, az lassíthatja a gyógyulást, nehezítheti a kezelést, növelheti a szorongást és kihathat később a mindennapok területére is. Lehetséges, hogy a gyermek később újra bepisil, fél, ha nincsenek mellette a szülei – mondta Sződy Judit.

Egy nap 130 beteg

A gyerekbarát hozzáállásban orvosnak, intézménynek is szerepe van: Király Balázs, a Zsókavár utcai gyermekrendelő vezetője szerint itthon inkább az utóbbival van baj.

– Az orvos esetében a gyerekbarát hozzállás nem feltétlenül tudatos. Vagy megvan, vagy nincs, de véleményem szerint itthon nem ezzel van a baj: nagyban az intézményektől függ a gyerekbarátság – vélekedik. A külső körülmények fontosságát emelte ki lapunk kérdésére válaszolva.

– Sok helyen azért nem gyerekbarát az ellátás, mert nincs meg erre a lehetőség, nem azért, mert flegmák a kollégák. Ha 30-40 ember zsúfolódik össze egy kis váróba, az meghatározza a hangulatot. Az első gond már ott kialakul. Ha orvosként a harmadik-negyedik, joggal dühös szülővel találkozom, azután én is nehezebben tudok empatikus lenni – mondta, hozzátéve, nemrégiben náluk is ilyenek voltak a viszonyok, egy felújítás után azonban minden megváltozott, pedig a kollégák ugyanúgy dolgoztak azelőtt is.

– Extrém módon sok Magyarországon az orvos-beteg találkozás is, szemben a nyugat-európai irányított betegellátással. Nem arról van szó, hogy eleve rosszul kódolt orvosok dolgoznak nálunk, rosszul. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor ugyanezek a szakemberek sajnálatos módon kimennek külföldre dolgozni, sokkal jobb lesz a helyzetük.

Ne legyen mumus az orvos 

Fontos szerepe van ugyanakkor Király Balázs szerint a szülőnek is abban, hogyan alakítja az orvos-gyermek találkozást. Mindenképp tájékoztatni kell a gyermeket, hova viszik, mi történik majd vele ott – lehet, hogy a várakozás 1-2 óráját megkönnyíti, ha nem tudja, hogy oltást kap, a bizalmat ugyanakkor eljátsszák így. 

– Nyitottnak kell lenni, el kell mondani, mi történik a rendelőben. Természetes reakció a félelem vizsgálat közben, de ezzel már a mi dolgunk megbirkózni. Nem szabad túlmisztifikálni az orvosi dolgokat a gyermek előtt, nem kellene ezzel ijesztgetni őt, az egészségügyből ne legyen mumus – sorolja a gyermekgyógyász. 

Tapasztalata szerint egyre ritkábban titkolóznak például oltásról a szülők. Fontosnak tartja ugyanakkor azt is, hogy akár egy oltásnál se tanácsolják azt a gyereknek, hogy ne nézzen oda – ő maga szívesebben vonja be a vizsgálatba a kicsit azzal, hogy tájékoztatja a következő 5-10 perc történéseiről. – A félelemből adódó extra fájdalmat hamar felülírja egy matrica vagy egy kis játék – mondta.

Király szerint a házi gyermekorvosoknak könnyebb a helyzetük akkor, ha valóban állandóan egy helyre hozzák a gyermeket: jobban megszokja az orvost. A kórházakban az intézmény működési rendje a meghatározó gyerekbarát szempontból – ha ugyanis a szülőt nem engedik be éjszakára, az ellen a kezelőorvos sem tud semmit tenni.

– Magyarországon nincs megbecsülve az egészségügy, könnyen ki tudunk égni. Ebben a helyzetben egyébként is nehéz empatikusnak maradni, de maga a rendszer az, amely nem empatikus. Ezért vagyunk késésben gyerekbarát orvoslás terén – vélekedik."

Program: nemfogfajni.eu

Ha a cikket érdekesnek találtad,  nyomj rá egy "Tetszik"-et vagy "Megosztás"-t