A korábbi eredményeket most molekuláris szintű bizonyítékokkal is alátámasztották a kutatók, és kiderült: Mozart zenéjének hatására javul a tanulási készség és a memória. A szakemberek azt is kiderítették, ugyanerre más zene nem képes.

A Mozart-hatást először 1993-ban írta le Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa. Munkatársaival együtt akkor vizsgálatot végzett, amely során azok a diákok, akik tíz percen keresztül hallgattak részletet Mozart D-dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgattak, vagy nem részesültek zenei stimulációban.

Ez az eredmény megmozgatta a közvélemény fantáziáját, – a cikk megjelenése után eladási rekordot döntöttek Mozart lemezei –, a tudományos világ azonban igen szkeptikusan fogadta. Sokan úgy vélték, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgálat alanyai jobb kedvre derültek a zenehallgatás során, vagy inspirálta őket Mozart zenei zsenije. Egy tanulmány szerint Mozart zenéjének ritmusa összhangban van az emberi agy ritmusával, és ez magyarázhatja stimuláló hatását. 

A közelmúltban Rauscher és Hong Hua Li, a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusa patkányokon is megvizsgálta Mozart zenéjének hatását, és azt tapasztalták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatását követően. Ezekben a patkányokban megnövekedett a BDNF nevű idegi növekedési faktor, a CREB nevű tanulással és memóriával összefüggő vegyület és a szinapszin I nevű szinaptikus növekedési fehérje mennyisége a kontroll csoportot alkotó állatokhoz képest, amelyek Mozart helyett fehér zajt hallgattak. 

 A szakma továbbra is szkeptikus, azonban Rauscher és Li már klinikai vizsgálatban is igazolta Mozart előnyös hatását. A szonáta meghallgatását követően Alzheimer-kóros betegek jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, mint annak előtte. Epilepsziás betegeknél pedig csökkent a rohamokkal járó agyi elektromos aktivitás Mozart hatására, míg más zenék nem váltottak ki hasonló hatást. A kutatópáros további vizsgálatokat tervez különböző idegrendszeri betegségekben szenvedő, illetve agysérült emberek bevonásával, valamint alaposan kívánják elemezni más zeneművek serkentő, gyógyító hatásait is – adta hírül a National Geographic.

Forrás: http://mno.hu/

Nézd meg a kiadványainkat a témában:

http://netbutik.hu/spd/A22/Rendkivul-hatekony-tanulasi-modszerek---Tanuljunk-

http://netbutik.hu/spd/A4/Segitseg-a-hatekonyabb-tanulasban---Zseninek-szule