2016.jún.12.
Írta: netbutik Szólj hozzá!

Napi idézet - fejlődés...

00_43.jpg

Heti filmajánló - Mi lenne, ha...

Heti filmajánló - Mi lenne, ha...

Rövid leírás:

Mi lenne ha ... Isten adna egy második esélyt és helyrehozhatnád életedben azt amit elmulasztottál? Ben Walker sok évvel ezelőtt főiskolai barátnőjét egy jó állás miatt elhagyta. Van most egy nagyon szép menyasszonya akinek igen magas igényei vannak, igen anyagias. Egy angyal meglátogatja meg Bent, és megmutatja neki, hogyan nézne ki az élete, ha a múltban nem azt a döntést hozza, és a jól fizető állás helyett az iskolai barátnőjét választja. Ben látja az álomvilágban saját magát, mint a gyülekezetben hirdeti Isten igéjét, két gyönyörű lányát és feleségét...

 

https://www.youtube.com/watch?v=OBvxE-3B52Y

Napi útmutatás - Müller Péter - Van, amit nem szabad mélyre engedni

Forrás: Dreamstime

Csak akiről leperegnek az esőcseppek, csak az tudhatja, hogy meg is lehet száradni. 

Bizony, az élet játék is. És van, amit nem szabad mélyre engedni és mellre szívni. Milyen jól vannak tervezve a madarak, akiknek repülni kell, hogy tolluk egy-kettőre lepergeti a vizet, és máris szállhatnak föl a magasba. Fel-fel az égre. 

Nem akkor érzed jól magad, ha röpülsz, ha szabad vagy?... Nos, akkor tanulj meg könnyen felejteni minden sérelmet, bosszúságot, fájdalmat, szomorúságot! Hosszú az út még! Menj tovább, és ne akarj semmit se görcsösen, csak játsszál! Miért ne nevetnél néha gyakrabban olyasmin is, ami másokat lever? Miért ne táncolnál többet?Miért ne mosolyognál többet, őszintén? Laza lelki tartás, tanácsolta magának az a nagy író, akiről a fenti mondás is szól, és akiről leperegtek az esőcseppek. 

Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok/muller-peter/20160603-muller-peter-ez-elengedesrol-a-lazasagrol-konnyedsegrol-tanulasrol-irta-eheti-utravalojat.html

muller.png

 

Ma újholdra ébredtünk......

Ma újholdra ébredtünk. Az újhold az új kezdetekről és az új dolgok befogadásáról is szól. Néhány kérdés ami segíthet mára ebben:

1. Mi az a terület, amire rá se merek nézni az életemben? (Mert félek attól, mit hozhat fel...)
2. Mi az, amire már ránéztem, de elutasítom és ezzel kizárom az életemből?
3. Mi az, amit már nem zárok ki, de nem vagyok hajlandó rá? ( Hajlandónak lenni valamire nem jelenti azt, hogy választani is kell...)
4. Mi az, amit ha hajlandó lennék befogadni, megváltozna minden?
5. Mi az, amit, ha választanék, megváltozna minden?

+1. Mi a könnyű nekem ma? Ami könnyű ma nekem, az igaz ma nekem.

Gyönyörű felismerések születhetnek ezekből a kérdésekből, ha merünk magunkkal őszinték lenni. És hatalmas tér nyílhat általuk... Aki szeret nagy játszótéren játszani, sok lehetőség között, azoknak különösen ajánlom.
Csodás napot!

Forrás: https://www.facebook.com/andrea.horompo?fref=photo

„Ha a lelki folyamatok változnak, változik a test is” – Dr. Buda László, Mit üzen a tested című könyvét ajánljuk

Titokzatos vagy hosszan fennálló, időszakosan kiújuló testi tüneteid vannak? Szeretnéd megfejteni, hogy milyen üzenetet közvetít feléd a betegséged? A betegség áldás is lehet, ami arra tanít, hogy harmóniában élj magaddal és a környezeteddel. Csak szeretettel kell felé fordulni és beszélgetni kell kicsit vele arról, hogy milyen üzenetet közvetít egy-egy testi tünet – állítja Mit üzen a tested? című könyvében Dr. Buda László. A közvetlen hangnemű, közérthető stílusban megírt, ugyanakkor tudományosan igényes, és szakmailag megalapozott munka alapjaiban változtatja meg a betegségről-egészségről alkotott korábbi nézeteket.

Test – lélek, egészség – betegség kapcsolata

Érzéseink, gondolataink, hiedelmeink, rengeteg információt hordoznak és kihatnak a biokémiai folyamatokra is. Ha ezek a lelki folyamatok változnak, változik a test is. Ez tulajdonképpen a szomatodráma módszerének, valamint Dr. Buda László könyvének alapvetése.

A többszörös személyiségzavarban szenvedők példája a szerző szerint igazolja ezt a feltevést. Miközben az egyik én tudata lehet jobbkezes, míg a másik lehet bal. Az egyik én lehet allergiás, mondjuk a kagylóra, míg a másik én teljesen egészséges, és gond nélkül fogyaszt kagylót. Ugyanaz a test, mégis, ahogy változik a személy én-tudata, én-állapota, vele változik minden más is. Sejtjeink pontosan érzékelik a lelki állapotunkat, annak változásait – mutat rá az alapvetően integratív, holisztikus megközelítésű könyv, amelyben a szerző:

  • ismerteti a test-lélek kapcsolatát az egészség- betegség összefüggésében,
  • hangsúlyozza a testhez való viszonyulásunk, kommunikációnk jelentőségét a megbetegedésben és a gyógyulásban,
  • hangsúlyozza az öndiagnózis szerepét, segít, annak felállításában, valamint a betegség szimbolikájának megértésében,
  • bevezet az öngyógyítás művészetébe,
  • konkrét esettanulmányokon keresztül mutatja be a szomatodráma módszerét,
  • saját betegségéről, gyógyulásáról is őszintén ír,
  • a könyvben ismertetett gyakorlatok használatával saját tapasztalatszerzésre is lehetőség kínál.

Kapcsolat a testünkkel

Kivel és hány évig tartott a leghosszabb kapcsolatod…? – teszi fel a kérdést Dr. Buda László. A szerző szerint

gyakran megfeledkezünk róla, hogy saját magunkkal, saját testünkkel ápoljuk életünk leghosszabb kapcsolatát, saját magunkkal élünk e földön leghosszabb ideig társkapcsolatban. Éppen ezért különösen fontos, hogy testünkkel hogyan bánunk. Ha a testünk valamilyen jelzést küld egy tünet, betegség formájában, akkor érdemes időt szánnunk arra, hogy megfejtsük, mit szeretne üzenni.

Ehhez azonban kell egyfajta nyitottság, ami, dacára annak, hogy a kommunikáció életünk mindennapi része, nem mindenkire jellemző: idegenkedünk a gondolattól, hogy a saját testünkkel, belső világunkkal szóba elegyedjünk. Ráadásul manapság idő sem jut rá, hogy kapcsolatot teremtsünk a testünkkel, nem törődünk vele, természetesnek vesszük, hogy van és szolgál minket. A baj csak az, hogy ez a testünktől való elidegenedés hozzájárul a betegségek kialakulásához, fennmaradásához – legalábbis ezt állítja Dr. Buda László, aki könyvében az öndiagnózis „receptjét”, annak meghatározásához szükséges meglátásait is megosztja az olvasóval és többek között azt tanácsolja, hogy:

  • fogadjuk el jelen állapotunkat – szeretettel forduljunk beteg testrészünk felé, testünk ne az ellenségünk, hanem szövetségesünk legyen a gyógyulásunkban
  • alakítsunk ki személyes kapcsolatot a testünkkel, és bátran hívjuk segítségül képzeletünket – tárgyak segítségével személyesítsük meg a beteg testrészeinket, és szóljunk hozzájuk
  • felismeréseink kapcsán merjük átélni az érzelmeinket – tegyük fel magunknak a kérdést, mi az uralkodó érzelem bennem, mikor szoktam így érezni
  • gondolkodásunk legyen nyitott és rugalmas – kérdezzük meg magunktól, miért az a testrészem beteg, miért pont most jelentkezik, kinek volt hasonló betegsége a családban?

Hogy mindez miért fontos?

A Hiedelem és öndiagnózis jelentősége című fejezetben Dr. Buda László, ismeretet egy kutatást, melyben ő is részt vett. Ennek során számos kérdést tettek fel a vizsgálati személyeknek, abból a célból, hogy megvizsgálják, melyik az a mutató, amely legjobban előre jelzi, hogy a válaszadó személy élni fog-e tíz év múlva. Az utánkövetés eredményei alapján a

legerősebb befolyással a vizsgált személyek jelen és jövőbeni egészségi állapotáról alkotott saját hiedelme bírt – függetlenül az életkortól, szociális helyzettől, aktuális egészségügyi állapottól.

Az a személy a legkompetensebb a diagnózis kérdésében, akié a betegség, hiedelme kulcsfontosságú – mutat rá a szerző.

Egy különös középfülgyulladás esete – példa diagnózisállítására

A könyv további erénye, hogy a vonatkozó kutatási eredmények mellett, érzékletes, konkrét példákkal és esetekkel támasztja alá a kötet előző fejezeteiben megfogalmazott állításait.

Ezek közül az egyik legérdekesebb annak a férfinek az esete, aki lassan elvesztette a hallását, de orvosi okot nem találtak a betegség hátterében, ismeretlen eredetű középfülgyulladásnak diagnosztizálták, a kezelések hatástalanok voltak. Ezzel párhuzamosan költözött hozzá apósa, aki korábban katonatiszt volt és erős, parancsoló hangnemben kommunikált. A beteg visszaemlékezése nyomán kiderült, hogy egyfajta örömöt érzett, mikor egyre kevesebbet hallott apósa parancsoló stílusából. Dr. Buda László féle „diagnózis” felállítására feltehetnénk: mit nem akart meghallani a férfi? Mi az, amitől „begyulladt”? Nem merte apósának elmondani, hogy zavarja, parancsoló erélyes stílusa, ezért inkább önmagát védelmezve a test megteremtette a lehetőséget, hogy mindezt ne kelljen hallania.

Itt megnézheted Dr. Buda László korábbi Hódmezővásárhelyen tartott teljes előadásának felvételét

Hogyan gyógyítsuk meg magunkat?

A szerző állítása szerint az öngyógyítás két alapelme: a szeretet és a hit. Testünkkel való kapcsolatnak szereteten és elfogadáson kell alapulnia.

Rendkívül nagy segítség, ha el tudjuk hinni, hogy a gyógyulás tényleg megtörténhet. Aki meg van győződve arról, hogy képes felülkerekedni a nehézségeken, annak sokszorosára nő az esélye, hogy ez sikerül – írja Dr. Buda László.

Fontos, hogy higgyük, reális esélyünk van a gyógyulásra, szerető öngondoskodásunk jótékonyan hat a testi folyamatainkra. Egy ilyen szeretetteljes párbeszéd révén vissza tudunk hatni a testi-lelki állapotunkra, ezáltal képesek leszünk gyógyítani magunkat.

Szomatodráma

A Mit üzen a tested? című könyv mindenképpen alkalmas arra, hogy elgondolkozzunk egy, testünkkel folytatott párbeszéd elindításán, míg ahhoz, hogy közvetlenül találkozhassunk és tapasztalhassunk a testünkkel kapcsolatos folyamatokat, a szomatodráma foglalkozások és csoportok biztosítanak keretet. A szomatodráma játékos formában segít megfejteni rejtélyes betegségünk összefüggését, ráirányítva a figyelmünket arra, hogy annak milyen lelki folyamatok állnak a hátterében.

A legfrissebb budapesti és vidéki szomatordráma programokról itt tájékozódhatsz:

A szerzőről és a szomatodrámáról bővebben is olvashatsz.

Buda László: Mit üzen a tested? – Gyógyító kommunikáció belső világoddal

Forrás: http://pszichoforyou.hu/mit-uzen-a-tested/

A könyv megvásárolható az alábbi képre kattintva:

Meditáló topmenedzserek? Nem utópia, hanem gyakorlat – interjú Márky Ádámmal

Márky Ádám

A meditáció egy olyan tudás, ami genetikailag belénk van kódolva, bizonyítottan jól működik és a topmenedzserektől a szívbetegeken át az autószerelőig mindenkinek szüksége lenne rá – állítja Márky Ádám, aki a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület Pszichokardiológiai és Neuroimmunológiai Munkacsoportjának alapító tagjaként, a meditáció módszerének hazai zászlóvivőjeként az egészségügy után, a for-profit szférát próbálja meg „bevenni” a meditáció alapú vezetőfejlesztés módszerével.  

Még novemberben, a TEDxYouthBudapesten tartott előadásodon azt mondtad, hogy Amerikában a felsővezetők 80 százaléka meditál. Ez óriási arány…

Ha beírja az ember a keresőbe, hogy meditation for business (meditáció az üzletért), akkor a Forbes, a Business Insider, az Atlantic, vagy a Huffington Postvonatkozó cikkeit dobja ki találatként a Google (aminek ugyancsak van meditációs programja – a szerk). Ezek az írások arról szólnak, hogy külföldön gyakorlatilag mindenki meditál, aminek a módszer megszámlálhatatlan mennyiségű jótékony hatása mellett, van egy banális oka is, ez pedig a pénz. Az amerikaiak egyszerűen kiszámolták, hogy a meditáló munkavállalók éves szinten átlagosan 3000 dollárral több profitot termeltek, miközben az egy főre jutó egészségügyi kiadás éves szinten 2000 dollárral csökkent. Nem megalapozatlan tehát azt állítani, hogy ez üzletileg költséghatékony megoldás.

Nem nagyon látjuk most magunk előtt a hazai nagyvállalatok, és KKV-ék ügyvezetői székében meditáló topmenedzsereket…

Amikor vezetőfejlesztésről beszélünk, akkor jellemzően nagy cégvezetőkre, topmenedzserekre gondolunk, azt hisszük, hogy ez az ő kiváltságuk. Az biztos, hogy nekik van rá a legnagyobb szükségük, mert a vezetés tulajdonképpen felelősségvállalást jelent: sok emberért és pénzért felelősek ők, ami nagyon megterhelő. De nem csak ők vezetnek.

Mindenki vezető, mindenkire rá van bízva valami, amit, ha akarja, ha nem vezetni kell: ez pedig a saját élete. Ebből következik, hogy a vezetői „skillek”, és ennek a tudásnak a fejlesztése kivétel nélkül mindenkinek fontos.

Ettől függetlenül a meditáció alapú vezető- és szervezetfejlesztés a cégvezetők körében ma Magyarországon nem utópia, hanem gyakorlat. A jövő hónapban kezdjük meg például a közös munkát egy nagyobb biztosító felsővezetésével, de emellett folyamatosan vannak ilyen típusú megbízásaink. Azok a vezetők, akikkel együtt dolgoztunk, jellemzően továbbajánlanak minket. Azt tapasztaljuk, egyre nagyobb a kereslet ebben a sokszor élhetetlen ritmusú világban a belső békéhez – és nem utolsó sorban a tudatalattinkhoz – vezető kiskapuk iránt. Mindegy, hogy kinek oktatjuk a meditációt. Legyen szó sales menedzserről, tanárról, marketingesről, ügyvezetőről, autószerelőkről. Mindenkinek az életviteléhez és munkametódusához illeszkednek a meditáció jótékony hatásai. Nem nagyon tudok olyan foglalkozást vagy élethelyeztet mondani, ahol a meditáció ne tudna javítani a hatékonyságon, vagy a minőségen.

A módszer, amellyel dolgoztok, az úgynevezett meditáció alapú vezető- és szervezetfejlesztés. Mit lehet erről tudni?

A módszerünk abból a szempontból különleges és legjobb tudomásom szerint világviszonylatban is egyedülálló, hogy az egyébként Magyarországon, magyar pszichológusok által megalkotott szimbólumterápia és imagináció módszerével ötvözzük a meditációt. Kifejezetten vezetőkre optimalizált belső képekkel dolgozunk. Tehát kihasználjuk a meditáció pszichológiai dimenzióját.

Hogy kell elképzelni a gyakorlatban?

Először megtanítjuk a stressztől terhelt vezetőket ellazulni, ami már önmagában is sokszor felbecsülhetetlen számukra. Erre az autogén tréninget használjuk, majd ebben a relaxált állapotban elkezdünk képekkel dolgozni, ami már maga a meditáció. Ha most, kognitív szinten elképzelünk egy kardot. Mi jut róla eszünkbe? Erő, hatalom, férfiasság, harc, bátorság, küzdelem, agresszió. A meditációban, amikor a racionális, elemző, kritikus gondolkodásunkat, a társadalom által elvárt cselekedeteinket, döntéseinket betesszük a sarokba, amikor a tudatalattink, belső valódi önmagunk van a felszínen, ugyanúgy elképzelünk egy kardot. Azonban a különbség hatalmas; sokkal mélyebbről kerülnek elő információk. Hogy néz ki az én kardom? Hatalmas pallos? Igényes szamuráj kard? Pici tőröcske? Mit kezdek egy kardal? Meg merem fogni? Simán kézbe kapom, vagy hezitálok? Mire használom? Elbírom? Hova rakom?

Ezekből a képekből olyan információkat kaphatunk magunkról, a hatalomhoz, az erőhöz, agresszióhoz való viszonyunkról, amiket gondolkodással, belátással soha.

És rengeteg ilyen kép van. Például az én egyik kedvencem a hegy. A teljesítmény, a küzdelem, a legyőzendő feladat, a kitartás szimbóluma. Csak nézem? Megmászom? Lesek? Felvisznek? Kit találok a tetején? Nagyon érdekes és tanulságos információkat hordoz magában, hogy egy felsővezető mihez kezd, hogy képzel el, hogyan viszonyul egy hegyhez, vagy egy kardhoz. Ebből lesz az igazi önismeret.

Amellett, hogy ez sok információt hordoz magában, mitől számít hatékonynak relaxált állapotban elképzelni egy kardot vagy egy hegyet?

Amikor ilyen szimbólumokkal dolgozunk, akkor a tudatos énünk helyett, a tudatalattinkat hozzuk működésbe. Ennek óriási ereje van, és nagyon jól működik, szemben a tudatos gondolatinkra ható, sokszor csak a felszínt karcolgató módszerekkel.

A szimbólumokkal való munka gyökeres változásokat tud előidézni egy ember személyiségében azáltal, hogy a szimbólumok nyelvén, vagyis a legősibb szinteken vizsgálja a viszonyulásait az élet bizonyos területeihez, például a vezetéshez, a hatalomhoz vagy önmagához. Olyan dolgokat tudhatsz meg, amit tudatos szinten nem biztos, hogy valaha megfogalmaznál.

Ha mindez egy csoportos munka keretében zajlik, akkor annak még több hozadéka lehet, hiszen az elképzelt képek közös feldolgozásakor egyszerre nő és fejlődik a csoport kohéziója, az önismeret, a belső motiváció.

Ha már ősi szimbólumok… Hol vannak a meditáció és az azzal szinte azonos szimbólumterápia gyökerei?

Elég sok indirekt bizonyíték van arra nézve, hogy a rituálék és szimbólumok nagyon fontos szerepet játszottak a kognitív evolúció során. A szimbólumok, rituálék egyrészt egy törzsön belül is fontosak voltak, mivel már a nyelv kialakulása előtti időszakban is megtanulhatóak. Tehát segítségükkel a gyerekek is hamar bevonódtak a közösségbe, vagy azok az őseink is használhatták őket, akik még nem tudtak beszélni. A rituálék, szimbólumok használata pedig fejlesztette az agyunkat: ezeket meg kellet jegyezni, ami a memória fejlődését támogatta, amikor pedig a rituálé zajlott, akkor oda kellet figyelni, ami a munkamemória mellett a fókuszált figyelem kialakulását segítette. Ami érdekes, hogy ezek a szimbólumok nem csak a törzsön belüli, hanem a törzsek közötti kommunikációban is fontosak voltak.

Ez tulajdonképpen egy kultúrákat átívelő, genetikailag belénk kódolt tudás. Ebből következően a szimbólumok agyunk ősibb, tudatalatti részével hoznak kapcsolatba minket, ahol a valódi érzelmek „laknak”.

A meditációnak ugyancsak nagyon régi története van, és nem csak Ázsiában, itt Európában is. Például az ősi keresztények kontemplációja, vagy más néven szemlélődő imádsága, inkább hasonlított a meditációhoz, mint a mostani fogalmaink szerinti imádsághoz. Aztán jött a XV. század, amikor elkezdtünk nagyon gondolkodni.  Nagyjából ekkora datálható a meditáció marginalizálódása és az, hogy – főleg az egyház révén – sok sztereotípia és tévhit tapadt hozzá a fogalomhoz.  A felvilágosodással és ezzel a nagyon erős intellektuálissal elterelődött a hangsúly és a figyelem a meditációról és a szó eredeti értelmében vett jelentéséről. Stigmatizálódott, kikerült a köztudatból és sokáig kis ázsiai furfangként tartották számon, de szerencsére egyre többen kezdik újra felfedezni ezt a tudást, ami tulajdonképpen genetikailag belénk van kódolva.

Azt mondtad vezetőkre csak ti alkalmazzátok ezt a meditációt és szimbólumterápiát ötvöző metódust. Milyen tudományos alapokon nyugszik ez a módszert?

Lassan 30 éve, 1988-ban Daniel Goleman a Harward Business Review-ban publikált egy cikket, amelyben egy kutatásra hivatkozva azt írta le, hogy két azonos kvalitású felsővezető közül az lesz a kiemelkedőbb, akinek magasabb az érzelmi intelligenciája. (Ugyancsak Daniel Goleman használta először az érzelmi intelligencia fogalmát, azonos című könyvében, amely először 1995-ben jelent meg – a szerk.) Ez megváltoztatta a coach-ok hozzáállását is, mert innentől kezdve mindenki érzelmi intelligenciát akart fejleszteni. Ez jó irány, csak éppen miközben – ha ma vezetőfejlesztésről beszélünk – akkor jellemzően kognitív folyamatok valósulnak meg: „gondoljuk át”, „elemezzük”, „nézzük meg” „számoljuk ki”, nem szólva arról, hogy általában az eredményeket is kognitív szinten próbálják realizálni. A probléma ezzel csak az, hogy a vezetői készségekben fontos tényezőként számon tartott érzelmi intelligencia tudat alatt, a limbikus rendszerben, és nem pedig a tudatos folyamatokat vezérlő kognitív rendszerben kódolódik. Mi azon vagyunk, hogy ezeken a vezetőket fejlesztő alkalmakon az érzelmi, kevésbé tudatos, ám a döntéseinkre annál nagyobb hatást gyakorló limbikus rendszert hozzuk működésbe.

Ami azért jó, mert…?

Ha önmagában „csak” meditálsz, akkor is fejlődik az érzelmi intelligenciád. Mi azonban a meditáció pszichológiai dimenzióját is segítünk kihasználni. A meditációban létrejövő tudtaállapotban jóval könnyebben tudunk a tudatalattinkkal dolgozni. Például a már említett belső képek segítségével.

Nem véletlen, hogy az emberek szeretik a képeket, logókat, szimbólumokat: ezek közvetlenül a tudatalattinkhoz, az érzelmeinkhez beszélnek, és így tudnak nagy hatást gyakorolni ránk.  A tudatalattink pedig sokszor képekben próbál velünk kommunikálni, például az álmainkban.

Ezeket azonban csak „elszenvedjük”. Mi segítünk abban, hogy a belső képek segítségével jobban megértsük saját magunk: belső mély motivációinkat, vágyainkat. Ezzel pedig olyan önismeretre lehet szert tenni, melyre kognitív eszközökkel esély sincs.

Az interjú hamarosan folytatódik.

Képek forrás: itt, itt, itt és itt

Forrás:http://pszichoforyou.hu/meditacio-interju-marky-adam/

A cikk második része az alábbi linken található:

„OLCSÓBB LENNE MEGTANÍTANI AZ EMBEREKET RELAXÁLNI, MINT KIFIZETNI A MŰTÉTJÜKET” – INTERJÚ MÁRKY ÁDÁMMAL

 

..........................................................................................................................................................

Figyelmedbe ajánlom meditációs CD-t itt.

Kinek kellett ez a testvér?

A testvérféltékenység sajnos szinte minden családban előfordul. Mit tehetünk mi szülők, hogy kezeljük ezt a helyzetet? Ebben segít az alábbi könyv.

"A testvér megszületése az egyik legnagyobb fordulat a gyermek életében, akinek meg kell élnie a trónfosztottság érzését. Életünk első szakaszában a szeretet úgy jelenik meg az elképzelésünkben, mint aminek kizárólagos birtokosai vagyunk, a szimbiózis időszakában általános illúziónk, hogy csak az édesanyánk és mi létezünk ebben a tökéletes egységben. De hamar megtapasztaljuk, hogy vannak riválisaink, és a szeretetet meg kell osztanunk.

A testvérféltékenység feloldásában is sokat segíthetnek a mesék – ha csonkítatlan formában közvetítjük azokat a gyerek felé.

A mesék elsősorban az ambivalens érzések feldolgozásában, a jó és a rossz különválasztásában segítenek. A gyermek sok esetben megél a számára fontos személyekkel – az anyával, apával, testvérrel – kapcsolatos negatív érzéseket, és ezeket a maga módján ki is fejezi. A mesealakok ambivalensek, nem egyszerre jók és rosszak. A mesékben ugyanaz a szélsőségesség uralkodik, mint a gyermeki gondolkodásban: minden ember vagy jó, vagy rossz, nincs átmenet, az egyik testvér buta, a másik okos, az egyik nővér kedves és szorgalmas, a másik pedig gonosz és lusta. A mesehősökkel való azonosulás segít a gyermeknek ambivalens érzései feldolgozásában, egy negatív szereplőbe belevetítheti a testvérével szemben érzett negatív indulatait is.”

(részlet a Mesepszichológia 2. részéből)

A könyv megrendelhető (akár ingyenes kiszállítással) itt!

süti beállítások módosítása
Mobil