CSAK TE ÉS ÉN
Mindketten itt vagyunk. Ugyanabban a pillanatban, ugyanarra gondolunk, ugyanazt érezzük. Csak Te és Én, most egyek vagyunk. A két testben egy szív dobban, a Lelkünk összefonódva, irányt mutatva, haladunk egy fénysugárba. Csak Te és Én itt ebben a pillanatban, összefonódva.
A mélységet megjárva, egymást támogatva, sokszor elbukva, egy pillanatig sem feladva, újra és újra felállva… kéz a kézben egymást tartva. Együtt, egymásért újra igent mondva, újra a szívet választva, mindig újat tapasztalva, a remény sugarába belekapaszkodva, a mélyből igaz gyönggyel a kezünkben felfelé haladva, felszínre érve, levegőt véve, megpihenve, megérkezve. Most lebegve, ringatózva…
A fény felé fordulva, kezünket egymás szívére rakva, a hála imáját mormolva. Valami újat tapasztalva, valami újat megélve, virágozva, mosolyogva. Az örömben kicsit megfáradva, kéz a kézben, egymásba kapaszkodva.
Felkészülve, és a jóra is igent mondva, a múltat elismerve, tovább haladva. Másokkal találkozva, örömünket megosztva, szeretetet sugározva… csak Te és Én kézen fogva.
A személyiséget megdolgozva, a Lélek útját követve kéz a kézben haladunk előre. Álmainkat nem feladva, új célokat kitűzve, a csodák birodalmába lépve, másokkal megosztva, lépésről lépésre haladva.
A játékosságot befogadva, a szívet megnyitva, örvendezve, a boldogságtól kivirulva… kéz a kézben haladva.
Így együtt egymást támogatva, a jövő szelébe belekapaszkodva, a súlypontot megtartva, szárnyalunk a lehetőségek világába.
Felfedezve, felismerve, egymás szemébe nézve, csak Te és Én haladunk előre!
Végtelen szeretettel: Dömötör Aletta
