A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.

Aki kipróbálja a meditációt, már rövid távon élvezheti kedvező hatásait: a kiegyensúlyozottságot, a nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt. A fizikai hatások is már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés. De azzal kapcsolatban, hogy igazán hosszú távon, évek, évtizedek alatt hogyan hat a meditálás a testre és a lélekre, a közelmúltban kezdtek el megjelenni az első eredmények.

A meditálók agykérge tekervényesebb

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, az úgynevezett gyrifikáció.

A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. (Előbbi az agyi idegsejtek sejttestjeit, utóbbi az idegsejtek egymással kapcsolatot teremtő nyúlványait tartalmazza). Az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

A mostani kutatás egyik csoportjába 28 férfit és 22 nőt vontak be, átlagéletkoruk 51 év volt, és mindnyájan átlagosan 20 éve meditáltak. A legidősebb résztvevő 71 éves volt, a legrégebb óta meditáló résztvevő pedig 46 éve gyakorolt naponta. A kutatók MRI-felvételeket készítettek a résztvevők agyáról, majd a felvételeket összehasonlították a kontrollcsoport 50 nem meditáló tagjáéval.

A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditál. Eilen Luders kutatásvezető, aki maga is meditál néhány éve, a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

Ezt a feltételezést azonban többen megkérdőjelezik. Érvelésük szerint a meditáció egy újabb mentális képesség, és mint mindenben, sok gyakorlással az emberek ebben is egyre gyakorlottabbak lesznek.

"Az emberek gyakran kérdezik, hogy mit csinálok, amikor ülök csukott szemekkel? Nem hiszik el, hogy ez egy kemény munka, folyamatos mentális erőfeszítés, erőteljes belső figyelem" - mondja  Eilen Luders kutatásvezető.

Előnyös hatások a szív- és érrendszerre

De a meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A vizsgálatba 200, a szívbetegség szempontjából nagy kockázatú embert követtek. Közülük százan rendszeresen meditáltak, százan viszont nem. A meditáló csoportban a kutatás ideje alatt 20 szívinfarktus, stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegség következett be, míg a kontrollcsoportban 32. A meditálók körében a betegségek később alakultak ki, és alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomás. A vizsgálat vezetői szerint a meditáció okozta stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.

Forrás: .origo.hu

Meditációs CD-t szeretnék a figyelmedbe ajánlani:

Gyerekeknek:

Felnőtteknek:

Ha egy szakítás összetörte a szívedet, vagy a házasságod válással végződött, egy szeretted eltávozott akkor ez a könyv neked szól! Neked segít abban, hogy ezt a mérhetetlen nagy fájdalmat, hiányt amit érzel hogy fel tud dolgozni magadban.

Louise és David a könyv két írója azokat az érzelmeket és gondolatokat veszik sorra, amelyek akkor jelentkeznek, ha egy szakítás összetöri a szívedet, a házasságod válással végződik, vagy egy szeretted eltávozik. Ez a csodálatos könyv, amelyben Louise megerősítései és a gondolat erejével kapcsolatos tanításai tökéletesen keverednek David több éves tapasztalatával a gyász sújtotta emberekkel végzett munkában. Kivételes, új gondolkodásmódra tanít, miközben mélységes szeretetet és örömet hoz az életedbe.

L.L.HAY- DAVID KESSLER: GYÓGYÍTSD MEG A SZÍVED

Veszteségeid után is folytatódik az élet. Ebben az időszakban:

• segít nagyobb önismeretre és együttérzésre szert tenned,
• fejleszti belső rugalmasságodat,
• megtanít búcsút venni és békére lelni.

Nemcsak a gyász erejét tanulhatod meg hasznosítani a saját fejlődésed érdekében, és hogy békére lelj, hanem arra is rájöhetsz mindeközben, hogy igenis képes vagy meggyógyítani a szívedet.

L.L.HAY - DAVID KESSLER: GYÓGYÍTSD MEG A SZÍVED

Louise L. HAY, az Éld az életed című nemzetközi sikerkönyv szerzője metafizikai előadó és tanító, akinek több mint 50 millió könyvét vették meg világszerte.

A könyv most (2016.03.01-ig) kedvezményesen megvásárolható az alábbi linken (akár ingyenes kiszállítással)

http://netbutik.hu/Gyogyisd-meg-a-szived

"Amiben most élünk, egy átmeneti állapot. Mindenki, mindenki ellen. Borzalmas vad erők tombolnak. Nagyon sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy úgy érzik, nincs b...előle kiút. Pedig van, de csak egyéni! Tömeg megváltás nincs!

Egyénileg kell megtenned, amiért születtél, be kell töltened a jobbik szerepedet. Mert vigyázz, kínálkozik rosszabb is!

Próbáljátok magatokat megismerve, másokat segítve, mások felé a jót sugározni. Jót tenni és tudni, hogy ami most látszólag rossz, utólag kiderülhet, hogy jó. Nem formálhatjuk át a világot a magunk képére. Mindenkinek joga van a saját világához.

Tökéletes ember nincs, mert akkor nem a földön lennénk. Mindenkit arra tanítok, hogy legyen önmaga, hogy betölthesse azt a feladatot, amire született.

Aki kapni akar, annak először adni kell. A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat. Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára.

Véletlen történések nincsenek. Ha valaki szerencsétlennek érzi magát, akkor is tudnia kell, hogy az események az előzmények tükrében, vagyis okkal történnek.

És azt is tisztán kell látni, hogy minden döntésünk jelzés a jövőnek. Ébredni kell ahhoz, hogy önmagunkra találjunk, hogy fényt jelenthessünk a világnak, hogy segíthessünk a Földön."

Szepes Mária

Észreveszed, ha kinyílik előtted egy ajtó? És ha már észrevetted, lesz hozzá merszed, hogy belépj rajta? Az életünknek azok a legkülönösebb pillanatai, amelyekben el tudunk mozdulni abból a helyzetből, amelyben vagyunk. Ha nem mozdulunk idejében, a testünk hamarabb reagál, mint gondolnánk. Ám nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, mint mond. Dr. Buda László pszichiáter segít megfejteni ezeket a titkos testi kódokat.

–

Egy férfi

Nemrég járt nálam egy férfi, tizenöt éve fáj a feje. Nagy nehezen, a sok „fedősztori” alatt, rábukkantunk egy lényegesnek tűnő, régi lelki történésre. Abban az időben döntést hozott magában: elválik a feleségétől. Megbizonyosodott afelől, hogy a kapcsolatukban valami fontos elem (nem a szenvedély, a szerelem és hasonlók – ezek már rég elpárologtak –, inkább az őszinte érdeklődés) végleg megszűnt. Mikor azonban ezzel előhozakodott volna, kiderült, a felesége megcsalja. Ez a hír mellbe vágta, és arra sarkallta, hogy mindenáron maga mellett próbálja tartani a nőt. Sikerült! Azóta a „jól megvagyunk”, „semmi különös”, „nyilván nem az a lángolás” jelzőkkel leírható házasságában él, enyhe bosszankodás, neheztelés színezi a hangját, ha a nejéről beszél, és… fáj a feje. Minden egyes nap. Reggel, délben, este.

És egy nő

Ez a történet egy régebbire emlékeztetett, amelyben egy középkorú hölgy csípőbetegségével szomatodrámáztunk. A játék során az derült ki, hogy erős vágy ébredt benne a függetlenségre és a kreatív munkára, ezért elhatározta, hogy kilép a férje által vezetett családi vállalkozásból. Amikor azonban ezt közölte otthon, és látta a férfi összeomlását, visszalépett. De „csak az egyik lábával” tudott, hiszen a „másikkal” már elindult valamerre, amikor hozott egy döntést. Akkor kezdett el sántítani, és egyre erősödő, semmivel nem csillapítható fájdalmakról panaszkodni.

Ugrás az ismeretlenbe

Bár e két történetben a „válás” motívuma közös, nem ez a lényeges benne. Hanem az ajtó, ami kinyílt, de nem mentek be rajta. A döntés, ami megérett, de nem követték tettek. A dramaturgia íve, amely megtört egy ponton. A lelki meghasonlás. A biztonságkeresés győzelme a kockázatvállalás felett.

Amikor egy barátommal elhatároztuk, hogy bungee jumpingolni fogunk, mindkettőnkben fellelkesült a „rettenthetetlen” férfiú. Én ugrottam először. Bevallom, iszonyatosan féltem. Amikor a peremre álltam, hát… kellett hozzá jó adag hiúság, hogy úgy döntsek, inkább meghalok itt és most, mint hogy visszaforduljak. Nem ugrottam, inkább csak belegyengültem, beledőltem a semmibe. Az élmény viszont azonnal kárpótolt. Boldog voltam! A barátom is felment, ő is ott állt a peremen. Sokáig állt ott, szinte éreztem lentről a pillanatot, mikor lett „túl sok” a készülődés. Végül lehozták a lifttel. A nap hátralévő részét azzal töltöttük, hogy megmagyarázzuk, feldolgozzuk, helyére tegyük az ő élményét (az enyémen három perc alatt túl voltunk). A legelképesztőbb indokokat próbáltuk előhalászni, hogy végül is miért döntött jól. Mindketten éreztük, ha most nem adunk bele apait-anyait a lelki elsősegélynyújtásba, akkor maradandó önbecsülési seb keletkezhet ebből.

A pillanat minősége

Nem kell ahhoz pszichológiai tudás, hogy az ember néha megérezze a pillanat minőségét. A lehetőséget, és azt a mélységet/magasságot, amelyet az adott pillanat tartogat a bátrak számára.

Amikor egy ajtó kinyílik előtted, az annyit jelent, hogy az időpillanat minősége tartalmazza egy küszöb átlépésének a lehetőségét. Valami megváltozhat, ha te is megteszed a saját lépésedet. Ami persze nem mindig könnyű. Mert többnyire nem látszik világosan, mi vár az ajtó mögött. Bizonyos mértékig az ismeretlenbe, a ködbe, a semmibe kell lépni ilyenkor. Ettől pedig mindannyian félünk.

Az ajtók időnként látványosak és egyértelműek (mint a bungee jumping esetében), legtöbbször azonban diszkréten, halványan derengenek fel egy különös megérzés, egy halk hívás, egy váratlan kíváncsiság, egy érlelődő döntés formájában, ilyesfajta belső hangok kíséretében: „Lehet, hogy őt fel kéne hívnom… Talán itt az ideje, hogy ebből kilépjek… Ebbe most bele kéne vágnom, lesz, ami lesz… Megmutatom magam, úgy, ahogy vagyok, a többit meglátjuk…”

Varázslás

Egy régi történet szerint megkérdezték az indián varázslót a tökéletes élet legegyszerűbb titkáról, s ezt a választ kapták: „Három dolgot kell tudni csupán, és azok sorrendjére ügyelni. Először tájékozódni, utána dönteni, majd pedig cselekedni. Ha bármelyik kimarad vagy elégtelen, esetleg a sorrend cserélődik fel, az bizony bonyodalmakhoz fog vezetni.”

Döntés

És valóban, ki ne ismerne olyan embert, aki a végtelenségig tájékozódik, a döntéseket azonban elodázza, a cselekvésben elgyengül és megint új szempontokat hord össze. Vagy olyat, aki elhamarkodottan cselekszik, megalapozatlan és ingatag döntései nyomán. És olyat is, aki egyáltalán nem tud dönteni.

Ajtók

– Van, hogy nem is vesszük észre őket. Amikor elhisszük, hogy ránk már nem várnak meglepetések, az élet szürke és sivár, a lehetőségek mindig valahol máshol kopogtatnak.

– Van, amikor észrevesszük az ajtót, de lebeszéljük magunkat arról, hogy megközelítsük, meggyőzzük magunkat, hogy „járt utat a járatlanért…”.

– Amikor abban a hitben vagyunk, hogy nincs szükségünk új kalandokra, mert épp minden rendben van körülöttünk, nincs időnk és energiánk átélni az élet lehetőségeinek gazdagságát, mert épp egy „ügyet” hajtunk.

– Van, hogy észrevesszük az ajtót, oda is lépünk, be is nézünk, majd sarkon fordulunk, nem érezzük késznek magunkat arra, hogy valami megváltozzon. A félelem erősebb, mint a kalandvágy, lebénít az új lehetőségek távlata.

Ha jó ajtót választasz, becsukódik mögötted

És persze van, hogy belépünk. Aztán vagy vissza lehet csinálni, vagy nem. Úgy tapasztaltam, az igazán komoly, a meghatározó jelentőségű ajtók azonnal becsapódnak mögöttünk. Életünk folyamán sok-sok ajtón beléptünk. Ennek köszönhetjük, hogy van történetünk, hogy vannak élményeink, hogy megtanultunk ezt-azt… hogy vagyunk valakik.

Érdemes tehát szeretettel gondolnunk mindazon kedves ajtókra, melyek felbukkanni készülődnek életünk most következő szakaszában. Figyeljük őket még éberebben, mint eddig. És készüljünk rá a szívünkben, hogy majd legyen bátorságunk belépni, ha ott a pillanat.

 Dr. Buda László
www.budalaszlo.hu

Ha érdekel a téma érdemes megnézni dr Buda László könyveit:

Séllei Lilla cikke 2015 novemberről a vous.hu oldalról, melyben Vida Ágnes gyermekekkel foglalkozó pszichológus és Nyéki Márta válaszoltunk a felmerülő kérdésekre. Fogadjátok szeretettel!

Akárcsak minden mást, a gyerekek beszélni is a szülők leutánzásával tanulnak meg. Helyes-e tehát, ha gügyögünk, vagy ezzel végleg elronthatunk mindent? Szakértőkkel erre keressük a választ.

Pont a napokban láttam a Szex és New York azon részét, amikor Miranda babát vár, de sem a bababulin, sem a szülőszobán nem engedi a babás gügyögést. Vannak szülők, akik elutasítják, és ügyelnek arra, hogy semmiképpen se gügyögjenek a gyerekükhöz, míg mások szerint nincs ezzel semmi baj.

Vida Ágnes babapszichológust és Nyéki Márta babajelbeszéd-oktatót kérdeztük a témáról, miközben megpróbáltunk utánajárni, mi a jobb: ha gügyögünk vagy sem?

Nem meglepő, hogy a csecsemőkori hallásszűrésre nagy gondot kell fordítani, hiszen az emberek közötti legfőbb kommunikációs eszköz a beszéd, ami a folyamatosan hallott beszéd során alakul ki. Az újszülött már a szülőszobán felsír, ezzel a hangadással jelzi, ha problémája van.

Vida Ágnes babapszichológus figyelmeztet, a kommunikációt már a születés előtt el kell kezdeni:

Beszélgetni már a magzati korban kell a babával, csecsemőkorban könnyebben megnyugszanak az anya hangjára azok a babák, akik a magzati korból ismerik az édesanyjuk hangját.

Születés után az első hónap végére a hangok tárháza szélesedik, és már nem csak rosszkedvét fejezi ki hangokkal. A gőgicsélés az első próbálkozás, amit olyan három hónapos korban a gagyogás vált fel, ez igazából tréning a későbbi izommozdulatokhoz.

A gőgicsélés és a gagyogás között a legnagyobb különbség az, hogy utóbbiban csak a gyerek anyanyelvében használt hangok vannak jelen.

Természetesen a beszélgetést a születés után is folytatni kell. Nem gügyögni kell, hanem beszélgetni, lehet mesét mondani, énekelni, mondókákat mondani, ezek nemcsak a nyelvi készségeket fejlesztik, de nyugodtabbá is teszik a babák. A ritmikus hangzás például az altatás során is megnyugtatja a babát,
3-4 hónapos kortól pedig már az ölbéli játékokat, a rendszeres mondókázást is nagyon élvezik” – mondta Vida Ágnes, és hozzáteszi, ezekkel a játékokkal a baba-mama közötti kötődést is erősíthetjük.

Az első szavakra egészen egyéves korig várni kell, de a gyerekek már sokkal hamarabb megértik a hozzájuk intézett beszédet.

Emlékszem, amikor a kisfiam megszületett, rengeteget álmodtam éjszaka arról, hogy beszél hozzám – ezzel, gondolom, sok más szülő is így van.

A gyermek olyan módon sajátítja el a beszélt nyelvet, amilyen mintát lát és hall maga előtt. Én mindenképpen azt javaslom, hogy a gyermekkel tisztán, érthetően és lehetőleg választékosan beszéljünk. (Ny. Márta)

A fejlődést természetesen hátráltathatják olyan tényezők is, mint a hallássérülés vagy szájpadhasadék. Érdemes már szoptatáskor figyelni, mert a szopási nehézségek utalhatnak későbbi problémákra.

Az én kisfiamnak például szopási nehézsége volt, a túl hosszú nyelvféke miatt nem tudott rendesen vákuumot képezni. Szerencsére az első otthon töltött héten kiszúrta a problémát a védőnő, egy szakorvos felcsippentette a nyelvét, és azóta sincs semmi baj. Ellenben ismerek olyan gyereket, akinél a hosszú nyelvféket nem szűrték ki kisbabakorban, és cseperedve beszédhibával küzdött emiatt.

Babajelbeszéd

Amikor a babák beszédfejlődésével foglalkozunk, nem mehetünk el szó nélkül a mostanában egyre népszerűbb babajelbeszéd mellett, amit ma már szakmai oktatók segítségével sajátíthatnak el az ez iránt érdeklődő szülők. A számomra teljesen ismeretlen babajelbeszédről Nyéki Mártával, a Mesélő Jelek Babajelbeszéd Program szakmai vezetőjével beszélgettem.

A babajelbeszéd egy ösztönösen és természetes módon is működő része a kommunikációnak, a babák születésüktől fogva kommunikálnak testbeszéddel, mozdulatokkal, gesztusokkal, kézjelekkel.

Minden baba és anya közt kialakulnak egyezményes jelzések: dörzsöli a szemét, ha álmos; felfelé nyújtja kezeit, ha azt szeretné, vegyük fel; tapsol, ha örül valaminek.

„A babajelekkel semmi szokatlant nem szeretnénk bevinni a családok életébe, csupán ezeket a már működő jelzéseket kiegészíteni még több babajellel – mondta Nyéki Márta, és hozzátette: – A beszélt és jelelt kommunikáció végig egymás mellett állnak, hiszen a jeltanulással segítjük a beszédfolyamat elsajátítását, szókincset bővítünk, és mivel nagyon sokszor kimondjuk a szót a jel mellé, ezzel is gyorsíthatjuk a folyamatot.”

A babajelbeszéd abban az időszakban lesz a legnagyobb hasznukra a szülőknek és a csemetéknek egyaránt, amikor a kisgyermeknek egyéves kora körül már rengeteg mondanivalója lenne, de az ujjal rámutatás már kevésnek bizonyul arra, hogy kifejezze magát – ezt Vida Ágnes is megerősítette: „Az egyre fejlődő akarattal rendelkező baba számára sokszor okoz feszültséget, hogy nem tudja megértetni magát, és vannak olyan anyák, akik számára nehézséget okoz, hogy nem képesek minden helyzetben megérteni a gyermekük szándékait. Nekik ez sokat segíthet.”

Ma már nemcsak tanfolyamokon, hanem a 2014-ben megjelent, Babajelbeszéd – hatékony kommunikáció című könyvvel, DVD és jelkártyás könyvecske, a Lapozgató segítségével is elsajátíthatjuk a babajelbeszédet.

Mikor forduljunk szakemberhez?

„A következő helyzetekben kell mindenképpen segítséget kérni: ha a baba féléves koráig egyáltalán nem kezd el kísérletezni, játszani a hangjával, gügyögni. Ha korábban gügyögött, játszott a hangjával, de azt abbahagyta, vagy sikítozásba, visítozásba csapott át. Ha a baba az életkor előrehaladtával nem képes egyre jobban kifejezni magát – többféle sírással, gesztusokkal, mimikával, babanyelven –, nem észlelünk fejlődést.

Ha a baba nem reagál a hangokra, három hónapos kora után nem fordul oda, ha a nevén szólítják, vagy ha a háta mögül hirtelen hangot hallatunk, például tapsolunk.

Ha a darabos ételeket még egyéves korában sem hajlandó (legalább 1-2 félét) megrágni, ez az arcizom gyengeségére utalhat, amire természetesen a beszédfejlődéshez szükség van” – tudtuk meg Vida Ágnestől.

......................................................................................................................

Ha a téma felkeltete figyelmedet érdemes az alábbi kiadványokat megnézni:

Vida Ágnes abapszichológust könyvét ajánlom figyelmedbe: Babapszichológia - Lélek, viselkedés, fejlődés kétéves korig

Így érthetem meg babámat egyszerűen! - Babajelbeszéd -kiegyensúlyozottabb, boldogabb baba és anya 

Ha szeretnél mélyebb önismeretet és felismeréseket a saját életed vonatkozásában, szeretettel ajánlom a Lélekmozaikok és A TALÁLKOZÁS, AMI ELRENDELTETETT című könyveket. További infó a könyvekről az alábbi linken (2016.02.01-ig kedvezményes áron megvásárolható):

http://netbutik.hu/spd/A88/Lelekmozaikok-konyv

http://netbutik.hu/spd/L2/A-TALALKOZAS-AMI-ELRENDELTETETT