Mit tehetünk ha gyermekünk náthás?  

A náthát évente többször is megkaphatjuk.A kisgyerekek gyakori megfázásának oka, hogy immunrendszerük még nem teljes erővel működik, hogy a bölcsődében, óvodában zárt környezetben könnyebben megfertőződnek beteg társaiktól.

De hogyan is tudjuk a kicsik immunrendszerét erősíteni?

Szabó Gyuri bácsi a bükki füvesember az alábbiakat javasolja:

„6 éves korig Gyuri bácsi általános immunerősítést javasol kakukkfüves fürdővel. 3 naponta kell a gyermeket kakukkfüves fürdőben fürdetni. Nagykád esetén 3 l kakukkfű teát kell önteni a fürdővízhez, és a gyermek 20 percet tartózkodjon a vízben. Ha még kiskádban fürdik, akkor egy kis gézzacskóba kell tenni egy púpos evőkanálnyi teafüvet, ezt a fürdővizéhez. A gyerekeknek tágabbak a pórusaik, így a tea és a kakukkfű illóolaja a bőrön keresztül is beszívódik.”

Tegyünk meg mindent gyermekünk egészségéért.

Minden szülő a legjobbat szeretné a kicsinyének. Ha orvoshoz kell vinni a gyereket azon túl, hogy jó szakember legyen a választott orvos fontos például egy újszülöttnél, hogy folyamatos kapcsolatban legyen a szülővel.  A nagyobbacska gyerekeknél a biztonságérzet és a tájékoztatás, hogy mi fog vele történni nélkülözhetetlen.

"A gyerekbarát orvoslás a központi témája egy ma kezdődő, kétnapos konferenciának: a hazai helyzeten még van mit javítani.

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete, a Padlás Konzultációs Műhely és az ELTE-PPK Affektív Pszichológia Tanszéke közösen szervezi azt a ma kezdődő konferenciát, amely a „Nem fog fájni?! – Humánus orvoslás a csecsemő- és gyermekgyógyászatban” címet viseli. 

Bár hazánk ratifikálta az ENSZ gyermekjogi egyezményét és tagja az Európai Szervezet a Kórházban Kezelt Gyermekekért szervezetnek is, a gyerekbarát orvoslás területén bőven van még hova fejlődnünk. 

A gyerek igénye az első

– A legfontosabb, hogy az egészségügyi intézményeknek, az orvosoknak ismerniük kell a gyerekek sajátos szükségleteit. Egy újszülött esetében például azt, hogy szinte folyamatos kontaktusra van szüksége a szülővel. Csak akkor szabad elszakítani tőle, ha a gyógykezelése szempontjából erre elengedhetetlenül szükség van – mondja Sződy Judit, a konferencia egyik – pszichológus és újságíró – szervezője. – A nagyobbacska gyerekeknél a biztonságérzet és a tájékoztatás a fontos. Pszichés igényünk, hogy tudjuk, mikor mi történik velünk. De tiszteletben kell tartani a gyermek érzelmeit is – teszi hozzá.

Arról, hogy hazánk hol áll gyerekbarát orvoslás területén, pontos felmérés nincsen: szülők elbeszéléseiből lehet sejteni, hogy nincs minden rendben. 

Az is árulkodó adat, hogy mindössze 17 bababarát kórház létezik, miközben körülbelül 60 szülészeti osztály van az országban. A bababarát kórházakban a szoptatást normaként támogatják, ebben pedig komoly szerepet játszik többek között az, hogy az anyát és gyermekét nem különítik el egymástól.

Felmérés hiányában a szülő is nehezen tud tájékozódni arról, melyik intézmény mennyire gyerekbarát: a szülőtársak információi lehetnek relevánsak, ugyanakkor kórházi kezelésnél a betegség típusa, balesetnél pedig az ügyeletes intézmény határozhatja meg, hova kerül a csemete, így még információ birtokában sem biztos, hogy tud cselekedni a szülő. 

– Ha a gyerekbarát követelményrendszer nem teljesül, az lassíthatja a gyógyulást, nehezítheti a kezelést, növelheti a szorongást és kihathat később a mindennapok területére is. Lehetséges, hogy a gyermek később újra bepisil, fél, ha nincsenek mellette a szülei – mondta Sződy Judit.

Egy nap 130 beteg

A gyerekbarát hozzáállásban orvosnak, intézménynek is szerepe van: Király Balázs, a Zsókavár utcai gyermekrendelő vezetője szerint itthon inkább az utóbbival van baj.

– Az orvos esetében a gyerekbarát hozzállás nem feltétlenül tudatos. Vagy megvan, vagy nincs, de véleményem szerint itthon nem ezzel van a baj: nagyban az intézményektől függ a gyerekbarátság – vélekedik. A külső körülmények fontosságát emelte ki lapunk kérdésére válaszolva.

– Sok helyen azért nem gyerekbarát az ellátás, mert nincs meg erre a lehetőség, nem azért, mert flegmák a kollégák. Ha 30-40 ember zsúfolódik össze egy kis váróba, az meghatározza a hangulatot. Az első gond már ott kialakul. Ha orvosként a harmadik-negyedik, joggal dühös szülővel találkozom, azután én is nehezebben tudok empatikus lenni – mondta, hozzátéve, nemrégiben náluk is ilyenek voltak a viszonyok, egy felújítás után azonban minden megváltozott, pedig a kollégák ugyanúgy dolgoztak azelőtt is.

– Extrém módon sok Magyarországon az orvos-beteg találkozás is, szemben a nyugat-európai irányított betegellátással. Nem arról van szó, hogy eleve rosszul kódolt orvosok dolgoznak nálunk, rosszul. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor ugyanezek a szakemberek sajnálatos módon kimennek külföldre dolgozni, sokkal jobb lesz a helyzetük.

Ne legyen mumus az orvos 

Fontos szerepe van ugyanakkor Király Balázs szerint a szülőnek is abban, hogyan alakítja az orvos-gyermek találkozást. Mindenképp tájékoztatni kell a gyermeket, hova viszik, mi történik majd vele ott – lehet, hogy a várakozás 1-2 óráját megkönnyíti, ha nem tudja, hogy oltást kap, a bizalmat ugyanakkor eljátsszák így. 

– Nyitottnak kell lenni, el kell mondani, mi történik a rendelőben. Természetes reakció a félelem vizsgálat közben, de ezzel már a mi dolgunk megbirkózni. Nem szabad túlmisztifikálni az orvosi dolgokat a gyermek előtt, nem kellene ezzel ijesztgetni őt, az egészségügyből ne legyen mumus – sorolja a gyermekgyógyász. 

Tapasztalata szerint egyre ritkábban titkolóznak például oltásról a szülők. Fontosnak tartja ugyanakkor azt is, hogy akár egy oltásnál se tanácsolják azt a gyereknek, hogy ne nézzen oda – ő maga szívesebben vonja be a vizsgálatba a kicsit azzal, hogy tájékoztatja a következő 5-10 perc történéseiről. – A félelemből adódó extra fájdalmat hamar felülírja egy matrica vagy egy kis játék – mondta.

Király szerint a házi gyermekorvosoknak könnyebb a helyzetük akkor, ha valóban állandóan egy helyre hozzák a gyermeket: jobban megszokja az orvost. A kórházakban az intézmény működési rendje a meghatározó gyerekbarát szempontból – ha ugyanis a szülőt nem engedik be éjszakára, az ellen a kezelőorvos sem tud semmit tenni.

– Magyarországon nincs megbecsülve az egészségügy, könnyen ki tudunk égni. Ebben a helyzetben egyébként is nehéz empatikusnak maradni, de maga a rendszer az, amely nem empatikus. Ezért vagyunk késésben gyerekbarát orvoslás terén – vélekedik."

Program: nemfogfajni.eu

Ha a cikket érdekesnek találtad,  nyomj rá egy "Tetszik"-et vagy "Megosztás"-t 

Jelentősen csökkentheti a diákok teljesítőképességét az alváshiány – erősíti meg a korábban is ismert tényt egy új kutatás.

A nemzetközi felmérés szerint a fejlett országok diákjai a leginkább érintettek, a szakértők szerint elsősorban azért, mert a fiatalok még éjszaka is a számítógépük előtt gubbasztanak. A probléma annyira súlyos, hogy egyes iskolákban átalakították a követelményrendszert, hogy az jobban megfeleljen a kimerült tanulók képességeinek, más helyeken pedig úgy döntöttek, később kezdik a tanítást.

A magyar pedagógusok számára sem ismeretlen a jelenség, ahogy egyikük fogalmaz: nyilvánvaló az ok-okozati összefüggés a kialvatlanság és a rosszabb tanulmányi eredmények között. Mindezt azonban mérni nehéz, de érezni és sejteni azért lehet. A szakértők szerint mégsem lenne jó döntés későbbre tolni az első óra kezdetét.

Fáradtabb, nyugodtabb gyerek

Magyarországon hagyományosan nyolc óra körül kezdődik a tanítás, de azoknak a nebulóknak, akiknek nulladik óra is került az órarendjükbe, már fél hét-hét körül benn kell lenniük az iskolában. Nem csoda, ha sok diák fáradtan érkezik, és emiatt általában nyugodtabb, csöndesebb minden osztály a nap kezdetén.
– Van, aki figyelembe veszi, hogy első órában nem lehet nagyobb koncentrációt igénylő feladatokat elvégeztetni a gyerekekkel. Én nem szoktam erre külön készülni – mondja az egyik fővárosi általános iskola földrajztanára.

Amikor a kimerültség okáról érdeklődnek a pedagógusok, sok fiatal a számítógépet, okostelefont emlegeti, egyesek kifejezetten büszkék arra, hogy késő estig interneteznek. A gyerekek azonban nem csupán játszanak vagy társasági életet élnek a képernyő előtt. – Amellett, hogy beszélgetnek, a Facebookon létrehozott tanulócsoportokban is tartják a kapcsolatot. Segítséget kérnek egymástól, ha nem értik a házi feladatot, és megosztják egymással az órai jegyzeteiket – mondja Flóra, aki éjfél előtt csak ritkán tudja ágyba parancsolni 14 éves, gimnazista fiát. Ám a késői lefekvésnek megvan az ára: elő-előfordul, hogy a dolgozatoknál egyetlen ponton, egy figyelmetlenségből elrontott feladaton múlik az ötös.

Rendszeres, minőségi alvás

Vida Zsuzsa alvás­neuro­lógus szerint nem azzal van baj, hogy korán kezdődik a tanítás, a valódi problémát a rendszertelen és kevés alvás okozza. Éppen ezért pusztán attól nem javulna jelentősen a gyerekek teljesítménye, ha később kellene beérniük az iskolába, ez ugyanis csupán azt jelentené, hogy még később kerülnének ágyba. – Az állandó kialvatlanság folyamatos stresszt jelent a test számára és felborítja a bioritmust. Amellett, hogy fáradtságot és koncentrációzavart okoz, hatására ingadozik a többi között az alvási ciklust irányító hormon, a melatonin szintje és változik az inzulinérzékenység. Az alváshiányos szervezetben a növekedési hormon nem képes megfelelő hatást kifejteni és a zsírlebontás sem zajlik a kellő hatékonysággal. A kialvatlanság, a rendszertelen, nem megfelelő minőségű alvás végső soron előidézheti elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás vagy akár depresszió kialakulását – sorolta az ijesztő következményeket a szakértő.

Bár az alvásigény egyénenként és életkoronként is változik, az alvási szokásokat pedig az örökölt gének határozzák meg, Vida Zsuzsa szerint a kamaszoknak naponta átlagosan hét-nyolc órát feltétlenül végig kellene aludniuk. A lefekvéssel nem érdemes megvárni az éjfélt, tíz-tizenegy között ideális ágyba bújni, hogy reggel hat-hét óra táján ne legyen kínszenvedés a felkelés. – Ha ennyi idő alatt nem tudja kialudni magát valaki, forduljon szakemberhez – fűzte hozzá az alvásneurológus.

Nem érdemes később kezdeni

A megkérdezett pedagógusok is osztják az alvásszakértő véleményét: szerintük sem érdemes későbbre tolni a tanítás kezdetét, hiszen a gyerekek többségének számos más, iskolán kívüli elfoglaltsága – különórája, edzése – is van. Mindezekkel és a leckével képtelenek lennének végezni, ha nyolc helyett kilenckor vagy tízkor kezdődne az első óra. Továbbá a szülőknek sem lenne könnyű alkalmazkodni a későbbi induláshoz, hiszen többségük még mindig nyolcra jár dolgozni.

Abban is egyetértenek, hogy a szülők feladata csemetéik rendszerre szoktatása és az alvásidő betartatása. A fővárosi földrajztanár szerint a kérdés a szülői értekezleteken is felmerül. – A Facebookon igen pontosan lehet követni, hogy ki mikor kerül ágyban, erről sok esetben a tanár is közvetlen információt tud szerezni. Az viszont már a szülő felelőssége és feladata, hogy a gyerekét megfelelően nevelje: el kell elérnie, hogy kipihenten, nyolc óra alvás után menjen iskolába.

Hánykor kezdődik?

• Magyarországon a legtöbb iskolában 8 óra körül, jelentősek azonban az eltérések. A fővárosi Teleki Blanka Gimnáziumban például 7.25-kor, az Eötvös József Gimnáziumban 8.15-kor, a Szent István Közgazdaságtani Szakközépiskola és Kollégiumban pedig 9.30-kor csengetnek be az első órára.
• Az USA-ban ez államonként és iskolánként is eltér: van, ahol már 7.15-kor, máshol csak 9.30-kor. Egyre több intézményben tolják későbbre az első óra kezdetét.
• Nagy-Britanniában 9 körül ülnek iskolapadba a diákok. Egyetlen helyen kezdődnek 10-kor az órák, a tavaly megnyílt UCL Academyn. A tanítás ott délután fél 6-ig tart.

Alváshigiénés tanácsok

• Csak akkor aludjon, ha álmos. Ha lefekvés után 20 percen belül nem tud elaludni, foglalja el magát, amíg el nem álmosodik.
• Mindennap ugyanakkor keljen fel és feküdjön le.
• Négy órával a lefekvés előtt már ne végezzen megerőltető testmozgást.
• Alakítson ki az alváshoz kapcsolódó szertartásokat, amelyekkel jelzi a testének, hogy ideje aludni.
• Ágyát csak alvásra és intim együttlétre használja, ne tévézzen vagy dolgozzon benne.
• Lefekvés előtt négy-hat órával ne fogyasszon koffeintartalmú italt, ételt vagy gyógyszert.
• Könnyű vacsorát egyen lefekvés előtt egy pohár tej kíséretében – ez alvást elősegítő aminosavat tartalmaz.
• Vegyen forró fürdőt másfél órával lefekvés előtt. Ez megemeli a testhőmérsékletet, amelynek visszaesése segít az elalvásban

Forrás: metropol

Ha a cikket érdekesnek találtad,  nyomj rá egy "Tetszik"-et vagy "Megosztás"-t 

"Az erőszakos filmeket rendszeresen néző gyerekek maguk is agresszívakká válhatnak. A gyerekek ugyanis hét-nyolcesztendős korukig nehezen tesznek különbséget a valóság és a képzelet, a valóság és az álom között. Az ilyen korú gyermek agyában a kétfajta tér - a valóság és a televízió játéktere - is összemosódik.

Az erőszakos filmek így nem csak azt az esélyt hordozzák, hogy a gyerek maga is agresszívvé válik, de azt is, hogy a televízió játékterében rendszeresen tapasztalt veszélyforrásokat valós, saját életét és biztonságát komolyan fenyegető veszélyekként éli át. Gerbner 'gonosz világ-szindrómának' nevezi ezt a jelenséget: a gyerek az erőszakos filmek hatására szorongani kezd, esténként háromszor is megkérdezi szüleit, hogy jól bezárták-e az ajtót, nehezen alszik el, és éjszaka felriad, mert rémekről álmodik. Gerbner kutatásai szerint egyébként azok a felnőttek, akik naponta több órát ülnek a képernyő előtt, szintén jobban félnek a világtól, mint a ritkábban televíziózók.

Harminc éve mondom: az agresszió olyan, mint a fregolikabát: ha kifelé fordítom, erőszak, ha befelé: szorongás." Dr. Ranschburg Jenő