25 évnyi gyermekgyógyászati gyakorlat és több ezer gyermek ellátása alatt azt vettem észre, hogy bizonyos minták egy mélyebb rálátást kínálnak számomra az egészséggel kapcsolatban. Íme néhány tanulság:

Napjainkban nagy rohanásban vagyunk, hogy felnőjünk. Elgépiesedett, posztindusztriális világunk gyorsaságában és hatékonyságában elfelejtette, hogy az élet egy érlelési folyamat. Ahhoz, hogy jó gyümölcseid legyenek, erős gyökereket kell táplálnod. Fordíts figyelmet a talajra, ami támogatja a gyermekeid életét. Sétálj, egyél, játsszál velük együtt, mesélj neki a gyermekkori tapasztalataidról.

Ez időt vesz igénybe és gyakorlatot kíván. A személyes hagyományok szentek, mert elősegítik a szerető kötődés és a meghittség megerősödését, és egy olyanfajta bizalmat építenek, melyeket egész életükön át magukkal visznek a gyermekeid.

Van egy ritmusa és pulzusa minden gyermek életének - olykor gyors és intenzív, néha lassú és csendes. Ahogy minden tavasz az élet megújult megbecsülését hozza, a gyermek életének minden szakasza egy új felfedezés és egy csoda. Elvégre a tanulás nem csak az információk felhalmozásának folyamata. Ez az elképzeléseink átalakulásának folyamata, és ehhez néha felejtésre van szükségünk annak érdekében, hogy friss szemmel lássunk. Néhány gyerek egy lépést tesz hátra, mielőtt egy hatalmasat lépne előre. A ciklusokban növekedés azt jelenti, hogy nem csak egy esélyt kapunk, hogy megtanuljunk valamit. Ugyanaz a lecke fel fogja magát ajánlani újra és újra, ahogy áthaladunk életünk évszakain. Van egy mély megbocsátás a gyermekkor megértésének útján, amely leveszi a szülőkről az elsőre "jól csinálni" nyomását.

Nem az a feladatunk, hogy kis királyokat és királynőket neveljünk. A királyok nem csinálják valami jól a mai társadalmunkban. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a kényeztetés éppenhogy csökkenti a gyermekek túlélési lehetőségeit, kimeríti a motivációt és csökkenti a sikerérzetet. Az ösztönzés jelenti azt, amivel bátorságot öntesz a gyermekeidbe, nem pedig a helyettük elvégzett dolgok. Egy támogató légkör létrehozása utat nyit anélkül, hogy az elnyomná a gyerekeket. A feltétel nélküli szeretet az az állványzat, amely ösztönzi a gyerekeket a kísérletezés lehetőségére, és a kudarcra mindenféle ítélkezés nélkül. Néha szükség van egy bíztató jelenlétre a gyerek életében, ami azt jelenti, hogy egy kicsit a háttérbe lépünk, onnan nyújtva egy együttérző kezet, amikor a körülmények megkívánják, de bízva a veleszületett találékonyságukban. Van egyfajta tágasság a bátorításban. A kényeztetés viszont korlátozza a szabadságot a gyermek értelmi felhatalmázásának megnövelésével, és a türelem lecsökkentésével, ami az akadályok legyőzéséhez szükséges munkához kell, amikor nem találja meg egyből a helyes utat. A kényztetés kicsinyes gondolkodáshoz vezet.

Nem kell drága spirituális visszavonulás a megvilágosodáshoz. A kis bölcs tanárod pontosan előtted van, igaz bölcsességet nyújtva teljesen ingyen! A gyerekek figyelik minden mozdulatunkat amikor még kicsik, tanulmányozva a következetlenségeinket, ahogy megpróbálják megfejteni ezt az őrült világot. Aztán felhívják erre a figyelmedet. Amikor egy gyerek megnyomja a gombjaidat emlékezz, ezek a te gombjaid, nem az övé. Szánj rá időt, hogy meghallgasd, mit próbálnak a gyerekeid megtanítani neked. A szülőség egyik titka, hogy hajlandóak legyünk magunkat átadni a gyermeki szeretetnek. Amikor hajlandó vagy a gombjaidra nézni, azzal megnyitsz egy mélyebb önismeretet, ami átformáló mind neked, mind a gyermekednek.

A jó gyógyszer megkérdezni azt, hogy milyen tünetet próbálsz elérni, ahelyett, hogy elnyomnád azt. A szervezetünk saját intelligenciával rendelekzik, és mégis oly sok gyógyszerreklám próbál meggyőzni bennünket arról, hogy valami nincs rendben a tünetek érzésével. Sok orvosi képzésem a tünetek megállítására fókuszált, mintha azok lettek volna a problémák. Ez olyan, mintha azt mondanánk a testünknek, hogy fogja be. Ez durva! Nem bízunk a testünk intelligenciájában. Túl sokat gondolkozunk, és hajlamosak vagyunk félni a testünkben lévő érzésektől. De a gyerekek megtanítottak arra, hogy a tünet, mint a láz nem a probléma. Bármi is okozza a lázat az lehet probléma, de a hőmérséklet csak a szervezet egyik módja, hogy megpróbálja kezelni azt, ami történik. Vegyünk példának egy lázas gyereket. Milyen más tünetei vannak? Ha játékos, akkor nem kell, hogy elnyomjuk a lázat. Ez azt jelenti, hogy a szervezet arra törekszik, hogy anyagcsere hőt termeljen, hogy mozgósítsa az immunrendszert. Ahhoz, hogy segítsük ebben, meleg (nem hideg) folyadékot kell adni neki, így nem szárad ki, és tápláló élelmiszereket, mint a leves, hogy tápláljuk a tüzet.

Az egyetlen mondat a cserkészek mottójából rám ragadt azóta, mióta én voltam az a fiú, akinek készenlétben kellett lennie. Ez az az állapot, amit lehet táplálni bizalommal és félelemmel. Ezekben a napokban azt gyakoroltam, amit "előkészületi orvoslásnak" hívunk, a megelőző orvoslás helyett, így a betegség megszerzése nem tekinthető kudarcnak. Egészségesnek lenni nem jelenti azt, hogy sosem betegedhetsz meg. Az élet egy le-föl utazás, és a növekvő gyerekek egy állandó változásban élnek. A rugalmas immunrendszer az ami megtanítja, hogyan legyünk betegek, és hogyan lehetünk jobban. Túl tisztán élni az életet megfoszt bennünket a szükséges információktól, melyek teljes mértékben felkészítenek a gyógyulásra. Ahelyett, hogy félelemben élnénk a betegségek miatt, vannak természetes módok, melyekkel támogatni tudjuk a gyerekeket, hogy a betegségből történő felépülésük gyors és hatékony legyen, például a helyes táplálkozással, folyadékpótlással, probiotikumokkal, pihenéssel és testmozgással. De a legfontosabb? Ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, milyen gyakran betegszik meg a gyermek, inkább ünnepeljük, hogy milyen gyakran lesz jobban.

A legtöbb alternatív gyógyászati módszer amit gyakorlok manapság, időt vesz igénybe. Mint társadalom, függők vagyunk a gyors megoldásoktól, mert nincs időnk, hogy betegek legyünk. Mint orvos arra képeztek, mint egyfajta megdicsőült tűzoltót, hogy a vészhelyzetekre gyorsan és hatékonyan reagáljak. Vészhelyzetekben az erős gyógyszerek gyakran szükségesek az életmentéshez, de a legtöbb egészségügyi probléma a gyermekkorban nem vészhelyzet. Ezekban az esetekben tovább tart, mint az erős gyógyszerekel elért javulás, ezért időbe telik. Tisztában vagyok vele, hogy egy újabb nap kiesés a munkából, mert a gyereket hazaküldték orrfolyással, egy újabb stresszel járul hozzá az amúgyis zaklatott életünkhöz. De a gyerekek megtanítotak arra, hogy a gyógyulás egyfajta fejlődési folyamat, amelynek megvannak a maga szakaszai. Amikor nem szánunk elég időt a gyógyulásra, olyankor elraboljuk a gyerekeintől a szükséges szakaszokat, melyekből meg kellene tanulniuk, hogyan fejlesszenek hosszú, tartós egészséget. Amikor van elég idő a gyógyulásra, a betegség egy felfedező utazássá válik, nem csak egy leküzdendő akadállyá; kezdjük hát úgy látni a az egészségünket és a betegségünket, mint ugyanannak az éremnek a két oldalát.

Az élet egy folyamatosan utat adó folyamat. A dolgok mindig átalakulnak valami mássá. Ahogy a tavasz utat enged a nyárnak, úgy a fejlődés minden fázisa az elengedés folyamata. A mászás utat nyit a járásnak. A gügyögés utat enged a beszédnek. A gyermekkor kikövezi az utat a serdülőkornak. A belégzés a kilégzésnek. Minden évszaka, minden szakasza, minden kis ritmusa az életünknek az elengedésről szól. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megszabaduljunk attól, aminek nem kell, hogy helye legyen az életünkben. Megtanulni az elengedést nem mindig könnyű, és minden gyereknek megvan a saját alkalmazkodó stílusa és időzítése. A természet kedveli a sokszínűséget. Ne feledd tisztelni a gyermeked egyedi természetét. Ez az, amiről a Tűz gyermek, víz gyermek című könyvem szól. Talán a legfontosabb, ahogy a gyerekek megtanítanak bennünket az elengedésre az, ahogyan játszanak. A játék a gátlások elengedését jelenti, ez szabadít meg minket, és teszi lehetővé számunkra, hogy ne vegyük túl komolyan magunkat.

Az egyik legfontosabb dolog, amit a szülőknek tanítok, hogyan kell megbízniuk magukban. Ez semmivel sem ijesztőbb, mint amikor egy új baba érkezik az életünkbe. Azt várjuk, hogy tudunk mindent, és mégis úgy érezzük, hogy nem tudunk semmit. De a gyerekek megtanítottak rá, hogy ez a semmit-tudás egy valódi lehetőség lehet arra, hogy megnyissuk az intuíciónk erejét. A figyelmes szülőség azzal kezdődik, hogy nyitott szívvel figyeled a gyermeked életét félelem és pánik nélkül. Tanulmányok kimutatták, hogy az anyai ösztön erősebb bármilyen laboratóriumi teszt alkalmával a problémák megoldását illetően. Sajnos manapság elárasztottak bennünket sok ijesztő információval, melyek megakadályozzák, hogy képesek legyünk hallgatni a saját megérzéseinkre. Csak gondolj az olyan arrogáns orvosra, aki úgy viselkedik, mint aki nálad jobban ismeri a gyermekedet. Vegyél egy tippet a babádtól! Nézz a szemébe! Képzeld el, milyen érzés a világ tudatában lenni még azelőtt, mielőtt nyelvet beszéltél volna, mielőtt a címkék megijesztenének, és felosztanák a dolgokat jóra és rosszra, helyesre és helytelenre. A csecsemőknek nincsenek ellenségeik. Ezt látni a forrásból. Ez az amit a Zen Buddhisták a "kezdők elméjének" hívnak. Nézd közelről, hogyan lélegzik a kisbabád a hasával. Ez a Qigong légzés. Ne gondolkozz egy pillanatig, és próbálj meg így lélegezni! Lehet, hogy megtalálod a szükséges válaszokat, amik rád várnak.

Miután végignéztem több ezer gyermek felnövését egészen a felnőtt korukig, mely néha nagy dolognak tűnik négy hónapos vagy 14 éves korban, talán nem több, mint egy hepe-hupa az úton. A gyerekek megtanítottak arra, hogyan kell átfogóan nézni az életet. Amikor hátralépünk, és látjuk életünk nagy képét, felfedezzük a a bölcsességet és az együttérzést.

Forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu

Ha a fenti cikk felkeltette a figyelmedet nézd meg a neveléssel kapcsolatos könyveket a lenti képre kattintva: